T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

ben, egyet a pécsi, a másikat a „baranyai" (utóbb: baranyavári) járásban. A pécsi járásban levő magyar falu azonos az itt tárgyalandó faluval. A Descriptióban Boda a szentlőrincz járáshoz tartozó magyar falu volt, katolikus lakosokkal, akik egyházilag Kővágószőllőshöz tartoztak.

90 A hadmérnöknek a térképszelvényhez készített leírása szerint a 2. sz. alatti Boda Szentlőrincztől, az uradalom központjától 2, Cserditől 1 1/4, Bükösdtől 1 3/4, Hetvenéitől 2, Bakonya tói 3/4 óra távolságban feküdt. Egy kis patak folyt el a falu mellett egy völgyben, amelyen híd vezetett át. Egy magaslaton magas törzsű fákból álló erdőség volt. A völgyben van egy kis rét, amely nedves időjárás esetén valamelyest mocsaras. Az utak többnyire jók, Boda alatt halad el a pécsi ut. (Strasse). A falu egy magaslaton fekszik. Az itt említett Bakonya Bodától északkeleti irányban feküdt, s - Hetvehelyhez hasonlóan - a Pécsi Káptalan birtoka volt, elég népes község. Az első népszámlálók 76 házat és 525 lakost jegyeztek fel benne. Korabinszky annyit jegyzett fel róla, hogy Baranya megye pécsi járásában fekszik, félmérföldnyire Pécstől, észak-északnyugati irányban. Ez is magyar falu, katolikus lakosokkal, akik ugyancsak Kővágószőllőshöz tartoztak egyházszervezetileg.

91 A szelvényről készült hivatalos leírás szerint a 3. sz. Bakonya Hetvehelytől másfél, Abaligettől 2, Töttöstől negyedórányira volt. Egy templomot jegyeztek fel a szilárd épületeket feltüntető rovatba. A völgyében eredő kis patakocska félórányira a falu alatt - több más vízzel egyesülve - a postaút fölött erős sodrású patakká alakul. De e pataknak minden, e postautat érintő részén fahidak állnak. A magasban, amely hegyek a Jakabhegy folytatását képezik, magas törzsű fákból álló, sűrű erdő van. A rétek csak nedves időszakban mocsarasak valamelyest. Azok az utak, amelyek a magasban vezetnek jók, de a völgyben levők nedves időszakban nagyon rosszak. A falu maga is magaslaton fekszik, mindamellett a fölötte levő szőlőhegyek valamelyest dominálnak. E község után említik a 4. sz. alatt Töttöst, mely utóbb a Kővágó melléknevet kapta. Ez is a Pécsi Káptalan birtoka volt, miként Kővágó Szőllős is. Az előbbiben 91 házat és 519 lakost, az utóbbiban 113 házat és 746 lakost jegyeztek fel az első népszámlálók. E két település közül Töttösről úgy ír Korabinszky, hogy a megyében három ilyen nevű település volt. A pécsi járásban levő Töttös lakosai horvátok. Kővágó-Szőllős nevét Korabinszky a lexikonába Szőlősen néven jegyezte fel és annyit írt róla, hogy Pécstől 3/4 mérföldre van, északnyugati irányban. Neve mellett feltüntették azt, hogy ebben a faluban malomkereket készítenek, amelyekkel a megyét, sőt távolabbi vidékeket is ellátnak. Katolikus temploma volt. A Descriptióban a pécsi járásban, katolikus magyar faluként szerepel mindkét falu. Töttösön is magyarok éltek. Kővágószőllős plébániájához négy falu katolikus lakosai tartoztak, s közöttük volt Töttös is.

92 Töttös és Kővágószőllős is a Jakabhegy alatt található. A térképszelvényen „Tötes" néven szerepel az első falu. A mérnöki leírás szerint Töttös Bakonyától negyed és Abaligettől 1 3/4 órányira volt. Egy épített tégla templomát jegyezték fel a szilárd épületek rovatában. A völgyekből több kis patak ömlik Töttösnél egymásba, és ezek a falu alatt több malmot működtetnek. Töttöstől északra, magaslaton magas törzsű fákból álló sűrű erdő található. A völgyekben rétek vannak, melyek nagy esőzések idején mocsarassá válnak. A völgyekben vezető utak rosszak, egyéb helyeken jók. A falu magaslaton fekszik, közepén egy völgy szeli keresztül. A Jakabhegy legmagasabb csúcsa dominál fölötte. 90 Korabinszky i. m. 27. o. - 7'. Papp i. m. 26. o. 91 Korabinszky i. m. 27. o. - T. Papp i. m. 26. o. 92 Korabinszky i. m. 774, 716. o. - T. Papp i. m. 25. o.