T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

környező többi falunál magas törzsű fákból állnak, sűrűek, a völgyben fekvő néhány rétje száraz, az utak rosszak. Egy szűk völgyben fekszik. A 19. sz. eleji térképen Bodola néven találjuk ezt a falut. A leírás e két falu között tárgyalja Egyházbért (a 15. sz. alatt). Ez Oroszlótól 3/4, Bottalától félórányira volt. Kis falu. Az itt elfolyó iszapos medrű Szék patak miatt a talaj sáros, és csak kijelölt helyen járható. A feljebb levő erdő magas törzsű benőtt, s völgyben fekvő egyes rétek szárazak, az utak rosszak. Völgyben fekszik. A 19. sz. eleji térképen is Egyházbér névformában találjuk. A szelvény északi részén találjuk Egerszeget, amelyet utóbb a Felső szó hozzátételével különböztettek meg a megye hasonló nevű másik falujától. A szelvény 5. számaként feljegyzett Egerszeg (Felső) Tékestől 11/4, Vásnoktól fél és Sásdtól 3/4 órányira feküdt. Kis falucskaként szerepelt a leírásban. A hegyben eredő és itt a Szer patakba ömlő víznek nincs különösebb jelentősége. Erdőt nem említ. A rétek szárazak, mint a fölötte feljegyzett helységekben. A hegyen át vezető utak - eső esetén - rosszak, a völgyön áthaladók viszont közepesek. A falu a völgy két oldalán, a lejtőkön fekszik. E falutól délre fekvő, és a leírás 21. száma alatt feljegyzett Kovácszéna Husztottól fél, Egyházbértől 3/4, Hertelendtől 1 órányira van. Nagyon kicsi falucska. Az elfolyó pataknak lent van egy hídja. Az erdő magas törzsű fákból áll, sűrűn benőtt, mint az előtte feljegyzett falvakban. A rétek szárazak és jók. A falu völgyben fekszik, miként a 19. szám alatt feljegyzett Ökörvölgye falu is. E falutól délre találjuk a mérnöki leírásban 22. sz. alatt feljegyzett Tekerest. Ez a falu Kovácszénától és Hertelendtől is félórányira van. Malma nagyon jól felépített. Az elfolyó patakon alul van egy híd. Az erdő magas törzsű fákból áll. Rétjei szárazak és jók. Útjai többnyire rosszak. (Ezek a természeti adatai megegyeznek a táblázat élén feljegyzett Ökör völgye adataival.) Ez a falu is völgyben fekszik. E falutól nyugatra találjuk a térképszelvényen Szakái nevét. A mérnöki leírás 26. száma alatti Szakái Tekerestől és Hertelendtől is félórányira van, és mindössze nyolc rossz házból áll. (A népszámlálásban 10 házat jegyeztek fel!) A helyzetének ismertetésénél a leírás az előtte leírt Bános adataira utal. A 25. sz. alatt feljegyzett Bános Barátúrtól 3/4 és Szakáltól 1/4 órányira volt. Tekerés félórányira. Az itt elfolyó patak egy malmot forgat, és Rákos alatt egy másikat. A többi adat az Ökör völgyénél leírtakkal azonos, vagyis: az erdőség magas törzsű benőtt és sűrű. A rétek szárazak és jók. Az utak többnyire rosszak. A falu völgy két oldalán fekszik. A térképszelvényen Bánostól délre találjuk Rákos falut. A mérnöki leírás 24. sz. alatti Rákos Bánostól negyed, Tekerestől háromnegyed órányira van. Vize jelentéktelen, erdeje magas törzsű fákkal benőtt. Rétjei szárazak és jók, útjai többnyire rosszak, mint a környezetében levő falvaknál. Rákos falu egy része a hegyoldalban, másik része a völgyben fekszik. Rákostól délre találjuk Orfűt. Ez a falu a mérnöki leírás 23. sz. alatt Rákostól negyedórányira van. Vize jelentéktelen. Erdeje magas törzsű, benőtt. Rétjei szárazak és jók. Útjai többnyire rosszak, mint ahogyan azt Ökör völgynél leírta. Orfű a hegyoldalban fekszik. Beszéltünk Német Székről, amely szemináriumi birtok volt. De a térképen vele szemben található Magyar Szék, mely pécsi plébániai birtok volt. 29 házában 262-en laktak 1784-ben. A Descriptióban magyar katolikusok lakta faluként jegyezték fel, amelynek plébániájához 13 falu tartozott. A mérnöki leírás egybe vette a két Széket (29. sz. alatt) és a következőképpen emlékezett meg róluk: Pölöskétől 1 1/4, Ligettől ugyanannyi, Kis Hertelendtől fél és Hertelendtől 1 óra távolságban volt. Szilárd épülete: plébánia és templom. Az