T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
A mérnöki leírás szerint Mánfa (33. sz.) ekkor 200 lépésnyire volt a Pusztafának írt Budafától, Szopoktól 1 és Széktől pedig másfél órányi járás választotta el. A vize túloldalán egy jól megépített kőből készült templom áll egy magaslaton. Az elfolyó patak három malmot működtet. Határában az előzőekben Komlónál említett magas törzsű és sűrű erdő található. A rétek szárazak, az utak jók. A hegyoldalon feküdt. A mellette fekvő Pusztafa néven említett helység a mérnöki leírásban 32. sz. alatt szerepel - Szopoktól (a szövegben Szapak) 1 órányira volt és ekkor 13 házból állott. Az erdővel borított hegy lábánál feküdt. A szelvény közepén nyugati irányban a Pécsi Szeminárium néhány falva terült el: Hertelén, amely a későbbi Magyar Hertelenddel azonosítható, s ahol 57 ház állott 1785-ben és 409 lakos élt, továbbá Barátúr, ahol 42 házban 281-en laktak. Husztót, ahol 15 ház állott 131 lakossal. A Szék patak nyugati oldalán feküdt Botala vagy Bodallya, ahol 16 házban 135 lakos élt. Ennek a birtoktestnek része volt Egyházbér, ahol 24 házban 164-en laktak. A szeminárium eltartására szolgált a Szék patak melletti Egerszeg, amely a Felső megkülönböztető jelzővel egészült ki később, és ahol 21 házban 161 lelket írtak össze. Ide tartozott Kováczéna (Kovácsszéna) 32 házával és 222 lakosával, Tekerés, ahol 19 házat és 142 lakost jegyeztek fel, Szakái, ahol 10 ház volt és 108 lakos, Bános, ahol 27 házban 202-en laktak, Rákos, amelynek 23 házában 178 főt jegyeztek fel, és Orfü, ahol 24 házban 166-an éltek. (Itt meg kell jegyeznem, hogy az utóbbi két falu akkor a Pécsi Káptalan birtoka volt.) A pécsi szeminárium volt a birtokosa Német Széknek is, ahol 51 házban 353 lakost jegyeztek fel. Korabinszky lexikonában e falvakat a hegyháti járásban tünteti fel. Tekerest német, Sakált (sic!) magyar falunak nevezi. A Descriptióban Magyarhertelenden katolikus magyarokat jegyeztek fel, akik Magyarszékhez tartoztak egyházilag. Ugyancsak e falu filiája volt a magyar és német lakta Barátúr, a magyar lakta Bodallya és Egyházbér, továbbá a németek lakta Német-Szék. Vásnok plébániájához tartozott a magyar lakta Egerszeg (Eelső), ahol a katolikusokon kívül izraelita vallásúak is laktak. Abaliget plébániájának volt a leányegyháza a német lakta Kovácsszéna, Tekerés, Husztót és Szakái, a magyar lakta Bános és Rákos, továbbá a magyar és német lakosságú Orfü. 88 A mérnöki leírás a térképszelvénnyel együtt: egy tájat mutat be, az akkori állapotában. Hertelend (ahogy akkor 27. sz. alatt feljegyezték: Hertelén) Egyházbértől 3/4, Oroszlótól másfél, Kis Hertelendtől 3/4 óra távolságban volt. Egy szilárd anyagból készült temploma volt. Vize jelentéktelen, az erdeje magas törzsű fákkal és sűrű aljnövényzettel benőtt. Rétjei szárazak, útjai jók, csak eső esetén nehezen járhatók. A hegyoldalban fekszik. Az e falutól délre fekvő Barátúr a mérnöki leírás 28. sz. alatt található. Barátúr Széktől 3/4, Kis Hertelendtől 1, Oroszlótól másfél és Hertelendtől fél óra távolságban volt. Jelentéktelen vize volt, szilárd építménye nem is volt. Az erdeje magas törzsű, rétjei szárazak, útjai, mint Hertelendé, a hegyoldalban fekszik ez is, mint Hertelend. A szelvény nyugati részén fekvő Husztót nevét a mérnöki leírás 16. száma alatt találjuk. Ez a falu Bodaljától fél, Hajmástól 3/4 órányira feküdt. Kis falucska egy malom mellett írta a hadmérnök a 2. pontban. Az itt elfolyó patak közel e helységhez működteti az említett malmot. A fentebb fekvő erdő magas törzsű fákkal benőtt. A völgyben fekvő néhány rét száraz. Egy Bodallyára (amit következetesen Bottalának ír) vezető út, a magaslat felett nagyon meredek és nedves időben nem lehet haladni rajta. A Hajmás felé vezető út is csak jó időben utazható. A falu egy eléggé meredek hegy oldalában fekszik. Az előbb említett Bottala vagy Bodalja (14. sz. alatt jelölten) Sásdtól másfél, Slatinától és Hajmástól fél-fél órányira feküdt. Építményt nem említ, vize jelentéktelen. Erdei, mint a 88 Korabinszky i. m. 32, 62,246,139,138, 322, 751, 638. o. - T. Papp i. m. 30-31. o.
