T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
ugyanezekkel az adatokkal találjuk. Filiája a tőle délre fekvő Mocsolád. Katolikus lakosain kívül izraeliták is éltek itt. 77 A térképszelvényhez készült mérnöki leírás 14. szám alatti szövege szerint Nagy Haymás (sic!) Bellaman (a térképen és helyesen Bettelman) pusztától negyed, a Tolna megyei Döbrököztől 2 órányira feküdt. Szilárd anyagú épülete nem volt. Az itt elfolyó vize lejjebb egy malmot működtet, de különösebb jelentősége nincsen. A magasan fekvő erdő magas törzsű és sűrűn benőtt fákból áll. Rétjei szárazak, jók. Útjai zivatarok esetén nehezen utazhatok. Lejtőn fekszik. Bellaman (sic!) pusztáról - amelyet a szelvény északnyugati sarkában Bettelman néven találunk - a leírás 15. száma alatt azt jegyzik fel, hogy Mekényestől másfél, Lengyeltől (Tolna m.) 2 1/4, Száraz Berektől ismeretlen számú óra távolságban van. Négy házból állott, amelyek a Mágocsra haladó út két oldalán, mindkét oldalon erdővel körülvéve fekszenek. (Vályi nem tesz említést erről a pusztáról, csak a hadak mozgása szempontjából érdemelhetett figyelmet.) Mágocs- a leírás 12. száma alatt -Nagy Hajmástól fél, Döbrököztől 21/2 órányira feküdt. Egy kis temploma volt (ez szerepel a 2. pontban). A helységnél eredő kis víznek nincs jelentősége. Az erdő rovatában Csikostöttös adataira utal vissza, vagyis a magaslaton fekvő erdő magas törzsű fákkal és sűrűn benőtt növényzettel van tele. Mágocsnak jó, száraz rétjei vannak. Az országút és a többi útja is jó állapotban van. Fekvése szerint: részint a magaslaton, részint a lejtőn van. A szelvénynek erre a nyugat-keleti irányban húzódó részén találunk négy falut, amely az első népszámlálás idején Petrovszky-birtok volt: Bikal, Mocsolád, Szalatnak és Pali. Mindegyik falu volt, eltérő népességszámmal. Bikal volt a legnépesebb, 182 házat és 1018 lakost jegyeztek fel benne. Mocsoládon 76 házban 527 lakost találtak a népszámlálók, Szalatnakon 57 házban 455-en éltek és Pálén 25 házban 95 lakost jegyeztek fel. Korabinszky Bikalyt említi, amely a hegyháti járásban szerepelt, és temploma volt. A Descriptióban német és horvát lakosokkal szerepel, akik rom. katolikusok, evangélikusok, illetve izraelita vallásúak voltak. Plébániatemplomához 2 leányegyház tartozott. Mocsolád Korabinszky lexikonában magyar faluként szerepel Baranya megyében, míg Szalatnak nevét Korabinszky nem jegyezte fel. A Descriptióban Mocsolád magyar és német faluként szerepel, rom. katolikus és izraelita lakosokkal. Egyházilag Mágocshoz tartozott. Szalatnakon német katolikusok éltek, s néhány izraelita. Három filiája volt. A szelvény nyugati részén fekvő Palé neve Korabinszky lexikonában nem szerepel, a Descriptióban katolikus német településnek jegyezték fel, mely Felsőmindszent filiája volt. 78 A szelvényhez készült mérnöki leírásban a következőket olvashatjuk: Bikal (a leírás 13. száma alatti adat szerint) Mágocstól és Nagy Hajmástól fél-fél órányira volt, Bettelman pusztától 3/4 és Rácz Kozárnál az összeépültséget jelentő „stossen" szó szerepelt. Erről az előzőekben már megemlékeztünk. Bikaion szilárd épületről nem tesz említést. A határában elfolyó patakegy malmot működtet itt. A magaslaton levő erdő magas törzsű és sűrűn benőtt. Jó száraz rétjei vannak. Útjai jók. A falu egy meredek hegy oldalában fekszik. A mérnöki leírás 26. számaként feljegyzett Mocsolád Kcbelintől (a térképen Köblin) más- • fél, Marotztól 2, Szárász pusztától 2 1/2, Bikáitól félórányira van. Vize jelentéktelen. A víz túloldalán fekvő erdő magas törzsű. Rétjei szárazak, útjai rosszak. E három rovatban ré77 Korabinszky i. m. 222, 393. o. - T. Papp i. m. 31. o. 78 Korabinszky i. m. 56, 419. o. - T. Papp i. m. 30-32. o.
