T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
szint Vásnok, részint Tarros adataira utal vissza. A falu meglehetősen meredek magaslaton fekszik, mint Vásnok. A leírásban 17. sz. alatt feljegyzett Szalatnak: Koblintól másfél, Mocsoládtól 1 3/4 órányira van. Egy kis kápolna volt ott szilárd anyagú építmény. A keresztülfolyó patak jelentéktelen. A patakon túl magas törzsű, sűrű erdő van. Rétje száraz, útjai jók. A hegyoldalban fekszik (Abhang). A térképszelvényen házai a patak két oldalán észak-déli irányban helyezkednek el. E szelvény nyugati oldalán ugyancsak észak-dél irányban húzódó házakkal találjuk Páli falut. (A 19. sz. eleji térképen is ebben a névformában szerepel.) A leírás 5. száma alatt szereplő Páli Hernyétől (sic!) negyed, Meződtől 1 1/4, Gyenőtől fél óra távolságban van. Nagyon kis falucska - írja róla a hadmérnöka 2. pontban. A rajta áthaladó patak jelentősége kicsi, különböző helységeknél hidak állnak rajta. A körbefekvő erdők magas törzsű fákkal és sűrűn benőtt növényzettel vannak teli, s a különböző árkok és szakadékok miatt csak jelzett utakon lehet azokban közlekedni. A rétek itt szárazak. Az utak nedves időszakban rosszak. Lejtőn fekszik, miként Jenő falu is. Ezen a szelvényen található a Gyenő néven említett helység, amelynek neve Jenő (a későbbi Baranyajenő). Ez a népszámlálás idején a Kamara birtoka volt, s 99 házat és 550 lakost jegyeztek fel benne. Korabinszkynél Jenő néven jegyezték fel a hegyháti járásban. A Descriptióban is így szerepel. Magyar és német faluként jegyezték fel, katolikus és izraelita lakosokkal. Gödre filiája volt. 79 A 19. század eleji térképen Jennő néven szerepel. A térképszelvényen „Gyenő vagy Jenő" a Páli nevű községtől északnyugatra feküdt. A mérnöki leírás 4. száma alatti szöveg szerint a távolsága Szent Mártontól 1 1/4, Szent Györgytől 3/4, a kocsmától és a malomtól 1/4, Pálytól 2, Meződtől másfél és Kercseligettől 1 óra volt. A rajta átfolyó patakocska jelentősége kicsi, különböző helyeken hidakkal van ellátva. A körülfekvő erdők magas törzsű fákból és sűrű bozótokból állanak - mint Kercseligeten. A hegy árkai, különböző helyeken lévő szakadékai miatt csak kijelölt helyeken, utakon járható. Az 5. pontra adott válaszban a rétekről annyit ír, hogy azok a völgyben nagyrészt mocsarasak. Az utak esőzések idején rosszak. A hegyoldalban fekszik. A térképszelvényen észak-déli irányban helyezkednek el házai. A szelvény délkeleti sarkában találjuk Egregy falut, amely a pécsi püspök birtoka volt az első népszámlálás idején. 66 házat és 596 lakost jegyeztek fel itt a népszámlálók. Nevét a Korabinszky lexikonban nem találtam. A Descriptióban leírtak szerint német falu volt, katolikus lakói Kárászhoz tartoztak. Ez a falu már teljesen a szelvény szélén, annak délnyugati csücskében fekszik, így leírása is a XI. oszlop 30. szelvénynél szerepel. Ez a szekció is a hegyek, a vizek és erdők túlsúlyát mutatja. Itt is szerepel néhány völgy - későbbi időkben történt - név szerinti bejelölése. A falvak még kevés házból állnak többnyire, de rendezett benyomást tesznek. Ezzel most már rátérhetünk a X. oszlop déli irányban fekvő 29. szelvényének vizsgálatára. Ez a szelvény sűrűn lakott helyeket mutat, 33 település neve szerepel - feldolgozottnak, felvázoltnak tekinthetőként - e szelvény jobb oldalán. Valójában azonban 34 település adatait dolgozták fel, mert Magyar- és Német Szék - eltérő birtokosuk miatt - külön községként szerepelt a népszámlálás anyagában. Az ezen a szelvényen feljegyzett helységnevek nagyon hibásak, többszörösen elírtak (a térképen és a leírási szövegben is), úgyhogy itt még fokozottabban kellett segítségként felhasználnom nemcsak a népszámlálás anyagát, hanem az 1800-as évek elején készült más megyetérképeket is.
