T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
zott, annak volt a filiája. Vályi munkájában Dinnyeberti vagy Dinnyeberke néven találjuk. Elegyes falu Baranya megyében - írja -, ami vegyes nemzetiségű lakosokat jelent. Herceg Esterházy-birtoka, lakosai katolikusok. 54 A térképen Dinyeberki néven találjuk. A hadmérnök leírásában (a 13. szám alatt) a Korpádtól való távolságát másfél, a Gyűrűfűtől fél órában jelölte meg. Ebben a faluban sem voltak szilárd anyagból emelt épületek, akárcsak az előzőben. Egy kis patak folyik át rajta a rét felé. A faluhoz közeli magaslaton szálerdő terül el, amelyben bokrok váltakoznak magas törzsű fákkal. A rétek erős esőzések idején kissé mocsarasakká válnak. Az utak a magaslatokon jók, de a falunál nagyon meredek mélyút található. Minden oldalról dominál, vagyis magaslatok között fekszik. A tőle északra fekvő Gyűrűfű, az út mentén elhelyezkedő házaival rendezett falu benyomását kelti. Ekkor a Petrovszky család tulajdonában volt, 33 házat és 192 lakost találtak benne a népszámlálók. Korabinszky lexikona csak azt jegyezte fel, hogy a megye pécsi járásában fekszik. A Descriptio szerint magyarok és németek laktak benne. Egyházilag Szentlőrinc lányegyháza volt. A mérnöki leírásban a 11. szám alatt szerepel Gyűrűfű, amely Keresztúrtól (a Somogy megyei Tótkeresztúrtól) 1, Ibafától 2, a majortól 1/4, Korpádtól 11/2 órányira volt. A leírás szerint e falu feletti major és az alatta levő malom rosszul megépített. (Ezt a szilárd épületek rovatában közli!) A falu alatt két kis patak ömlik össze, amelyeken - híd hiányában nem lehet átkelni. A magaslaton fekvő erdő sűrű és magas törzsű fákból áll. A völgyben fekvő rét többnyire mocsaras. A Korpádra vezető út jó, de a többi, különösen a Dinnyeberkibe tartó mélyút többnyire rossz mindaddig, amíg a hegyet el nem éri. A falu jó fekvésű, részben a hegyoldal lejtőjén fekszik, egyébként minden oldalról látható. Gyűrűfűtől délkeletre feküdt Dinnyeberky rendezett határával, továbbá Helesfa és Cserdi. Mindhárom Esterházy-birtok volt. Dinnyeberkiről már megemlékeztünk. Helesfán 107 házat és 623 lakost, Cserdiben pedig 44 házat és 319 lakost jegyeztek fel 1784-ben. Korabinszky lexikonában Heleschfa magyar falu Baranya megyében, Pécstől másfél mérföldnyire keletre, és Szigettől (Szigetvártól) 1 mérföldnyire - Cserdi pedig a Mecsek hegységtől nyugatra és Pécstől 1 1/4 mérföldnyire fekszik. Mindkét falu - a Descriptióban foglaltak szerint - magyar volt és katolikus, egyházilag Szentlőrinchez tartoztak és Cserdinek izraelita lakosai is voltak. 55 Helesfáról a következőket olvassuk a leírásban (a 14. szám alatt): Megyefától (Mediefának írta) és Bükkösdtől egyaránt 3/4 órányi távolságban, Korpádtól pedig 1 3/4 órányira feküdt. A magaslaton jól felépített temploma áll. A falun egy kis patakocska folyik át, amely a falu alatt az Okor (itt Ökörnek írta) patakba ömlik. A faluban és a falu alatt a patakon egy fahíd vezet át. A helység alatt szőlő található és magas törzsű fákkal kevert bozótos. Nedves időjárás esetén a rétjei mocsarasak, különben azonban szárazak. Az Okor patak a falu közepén folyik, s Helesfa mellett egy kis malmot működtet, az út mellett pedig Cserdinéi egy másikat. A Cserdi felé vezető út száraz. A Bükösd felé vivő út azonban nedves időszakban nagyon nehezen járható, a többi út jó. A helység mindkét oldalon magaslaton fekszik, és közepét egy völgy vágja át, ezért csak néhány völgyben fekvő ház fölött dominál. A mérnöki leírás Cserdít 17. szám alatt jegyzi fel és távolságát Bodától 1 1/4, az Egregi (a térképen: Egedi) majortól 1, Medyektől (Megyefától?) és Bükösdtől is 3/4, Helesfától pedig fél óra távolságban levőnek írja. (Itt jegyzem meg, hogy P. S. Egid néven a 19. sz. eleji tér54 T. Papp i. m. 26. o. - Vályi i. m. 1. köt. 488. o. 55 Korabinszky i. m. 229, 93. o. - T. Papp i. m. 26-27. o.
