T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
képen jelölték az említett majort, közvetlenül Megyefa neve alatt!) A vizek rovatában feltüntetett adatok szerint az Okar patak a falu alatt folyik el, s 4 fahíd áll rajta, különböző helyeken. A faluhoz közeli magaslaton sűrű, magas törzsű fákkal teli erdő van, míg a falu fölött szőlők vannak. A rétjei valamelyest mocsarasak és benőttek (bozótosak lehettek.) Az útjai többnyire jók. Itt halad át a Pécsről Kaposvárra vezető országút, amely a falunál mélyúttá válik. A környező magaslatok dominálnak, vagyis az itteni magaslat az uralkodó pont. E falvaktól északra találjuk Bükösdöt és Megyefát. Az előbbi a Petrovszky család birtoka volt, 70 házat és 505 lakost jegyeztek fel itt a népszámlálók. Megyefa ugyancsak középnemesi birtoknak számított, Horváth Klára volt a tulajdonosa. Itt 58 házban 327 lakost jegyeztek fel. Korabinszky lexikonában Bükeschdet jegyez fel, s csak annyit közöl róla, hogy a pécsi járásban fekszik. Megyefát magyar falunak írja a pécsi járásban. A Descriptio szerint mindkét faluban magyarok és németek élnek. Bükösdön református és izraelita vallásúakat jegyeztek fel, Megyefán r. katolikus és izraelita lakosok éltek. Mindkét falu egyházilag Szentlőrinchez tartozott. 56 A térképen Bükösd és Megyefa névformában szerepel a két falu, a vizek partján fekvő házakkal. A mérnöki leírásban Bükösd a 15. szám alatt található. Korpádtól másfél, Bakoczától 3 3/4 órányi távolságban volt. Ebben a faluban bőven voltak szilárd anyagú épületek. A magaslaton egy kis kápolna állt. De volt még itt egy jól megépített kastély, egy malom, tisztviselőházak és csűrök (Scheuer). A falu mellett egy kis patak folyt el, amelynek meredek partjait külön feljegyezték. Ez egyesült az Okar patakkal, amelyet Megyefától csatornában vezettek ide, s amelyre hidat építettek. Az Okar patak Bükösdnél egy szilárd anyagból felépített malmot forgatott. A falu felett, a magaslaton erdő volt, s a faluban szőlőskertek voltak. Rétjük - nedves időben - mocsaras. A Bükösdön átvezető utak a magaslaton nagyon jók, de a faluban van néhány mélyút. A kastély a falu közepén áll, magaslaton, az egész helységen a megyefai magaslat dominál. Megyefa a leírás 16. pontja alatt szerepel. Eszerint Schafhoftól és az Egedi major háztól egyaránt 3/4 órányi távolságban feküdt. (Az első elnevezés arra utal, hogy az itteni uradalomban már juhtenyésztést folytattak.) Hegyehelytől (vagyis helyesen: Hetvehelytől) 1 1/4, Bakoczától (Bagoczának írta) 3 3/4, Korpádtól másfél órányira volt. Jól felépített malmát említi a leírás az Okar patakon és a Hetvehely irányában levő magaslaton fekvő majorságát emeli ki. A völgyben, a falu alatt pedig egy „Mehrey" (major) volt. Az Okor patak a falu alatt folyik - írták -, s ezen három fahíd állt. A falu alatti völgyben egy kis patak folyik, amely az Ókorral ott egyesült. A falu alatti magaslaton és a falu fölötti majorban magas törzsű szálerdő található, vagyis ez a falu irtásos eredetű lehetett. A rétjei nedves időszakban mocsarasak. Az útjai többnyire rosszak, iszaposak, kivéve a Cserdi és a Bükösd felé vivőket. Maga a falu magaslaton, szétszórtan helyezkedik el, és a bükösdi magaslat uralja. Az Okor patak mellett említi Hegyeshell nevét, amely helység a 19. század eleji megyetérképen Hetvehely névformában szerepel. Ez a falu a népszámlálás idején a Pécsi Káptalan birtoka volt, 59 házzal és 354 lakossal. A Korabinszky lexikonban Hetschehely néven a hegyháti járásban szerepel. A Descriptióban Hetfehel néven a hegyháti járásban találjuk, német és katolikus lakosokkal, egyházilag Abaligethez tartozik. 57 A mérnöki leírásban Hegyichcl néven 12. szám alatt szerepel, amely Akervegytől (Ökör56 Korabinszky i. m. 81, 407. o. - T. Popp i. m. 26-27. o. 57 Korabinszky i. m. 232. o. - T. Papp i. m. 30. o.
