T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Korabinszky lexikonában nem találjuk nevét. A Descriptióban Nagyváty néven magyar falunak jegyezték fel, református és izraelita lakosokkal. Nagypeterd filiája. Kacsóta református lakosai ide tartoznak. Vályi 1790-es években kiadott munkájában Ág, Nagy Ág, Okur néven szerepel. E munka szerint a lakosok katolikusok voltak, akik nehezen művelték szántóföldjeiket... „egyéb javai ugyan vannak - írta Vályi -, de mivel vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága nintsen", csak II. osztályba tartozik. 51 A leírásban a 28. szelvényének utolsó helyén, 21. szám alatt találjuk, összevontan: Nagy Ágh, Nagy Peterd, Mariahilf, Zöcskei-Mogay csárda (Coll. IX. Sect, 28.) címen a következő rövid ismertetést: Nagy Peterdtől és Szt. Örzsébettől egyaránt 3/4, Keresztturtól 2 1/2, Gyűrűfűtől 1 3/4, Dinnyeberkitől 1 1/4, Helesfától 1 1/4 óra távolságra feküdt. A völgyön egy patakocska folyik át, amely egy malmot működtet. A faluban kis csermelyek (kleine Bächel) tűnnek fel, amelyek a fenti patakba ömlenek. A falu fölött eredő vizek a réteket a falu előtt valamelyest mocsarasakká teszik, egyébként a rétek szárazak. Az útjai jók, az út felett egy kis mélyút (Hohlweg) van. E falu (s itt feltételezhetően Nagypeterdre gondol, amelynek másutt nincs leírása) egy magaslat bal oldalán fekszik, s fölötte mélyút vezet a magasból lefelé. Ez a magaslat dominál. Itt meg kell jegyeznem, hogy Nagyág néven ekkor Baranya megyében egy másik települést találunk a hegyháti járásban. Ugyancsak tudnunk kell azt is, hogy Mariahilf néven említik Turbékot, amely - köztudottan - a Szigetvár ostromakor meghalt Szulejmán belső szervei fölé emelt emlékhely volt. 1693-ban rendelte cl a Haditanács hogy az ott lévő török csontokat fel kell venni és másutt eltemetni. A helyet pedig Szűz Mária tiszteletére kell szentelni. Ez hamarosan búcsúhely lett. 52 Az ide betelepült németek már csak az általuk adott néven ismerték. A térképen megjelölt Nagy Ághtól északkeleti irányban találjuk Szent Eörzsébet falut, amely - a megye hasonló nevü falujától megkülönböztetendő - a Nyugot- Szent Erzsébet nevet kapta. Ez is a herceg Esterházy-birtokához tartozott, 45 házat és 299 lakost jegyeztek fel benne. Korabinszky lexikonában két Szt. Erzsébet nevű falut tüntetett fel Baranya megyében, melyek közül az első a pécsi, a második a baranyavári járásban volt. Nyilvánvaló, hogy a mi falunk az első, amelyet magyar falunak tüntetett fel a lexikon. A Descriptióban Esterházy herceg birtokolta Szent Erzsébet református magyar falut, amely Nagypeterd filiája volt. 53 A térképszelvényen Szt. Erszébeth néven ábrázolták ezt az észak-déli fekvésű települést. A mérnöki leírásban 8. szám alatt szerepel. Ez a falu Dama Cossitól 1, Kereszturtól 1 1/2, Gyűrűfűtől 1 3/4, Dinnyeberkitől 1 1/2, Helesfától 1 3/4 óra távolságra feküdt. A 3. és a 4. pontban a hadmérnök a Somogy megyei Zsibolt (térképen Zsibót) adataira utal vissza, vagyis ott megemlít egy kis, a hegyben eredő patakot. Az erdő itt magas törzsű fákból áll és sűrű. Az 5. pontban feljegyzett szöveg szerint Szt. Erzsébet falu kis rétje száraz. A falu körül található néhány út mindegyike rossz. Az északi irányban fekvő hegy nagyon köves, amivel ugyancsak a Zsibótnál leírtakra utalt vissza. Ezt a falut út kötötte össze a déli irányban Kis Peterddel, északi irányban Keresztturral és keleti irányban Dinnyeberkivel. Az északi szomszéd már Somogy megye területére esett. Dinnyeberki azonban ugyancsak Esterházy-birtok volt, ahol 55 házat és 343 lakost jegyeztek fel a népszámlálók. Korabinszky lexikonában ez a helységnév nem található, a Descriptio a szentlőrinci járásba helyezi, r. katolikus magyar falunak jelzi, amely egyházilag Szentlőrinchez tarto51 T. Papp i. m. 27. o. - Vályi i. m. 1. köt. 10. o. 52 Somogy vármegye. Szerk.:C sánki Dezső. Budapest, é. n. 158. o. 53 Korabinszky i. m. 616. o. - T. Papp i. m. 27. o.
