T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
rétek fákkal (magas és közepes nagyságúakkal) és bokrokkal benőttek. Az utakat középszerűnek minősíti. A falu sík helyen fekszik. A megjegyzés rovata szerint: a megye határa mentében az erdőn keresztül Szentdénesig egy mocsárba nyúlik. - Itt jegyzem meg, hogy ez a település a 19. sz. eleji térképen Katátfa néven szerepel. A szelvény legnyugatibb felén, de a fenti három faluval úttal összekötötten feküdt Dancsháza. Ez a falu a népszámlálás anyagában Dencsháza néven szerepelt. Batthyány Tivadar birtoka volt. 62 házat és 405 lakost jegyeztek fel benne. Korabinszkynél Dancschháza néven szerepel Baranya megye pécsi járásában. A Descriptio anyagában Dencsházaként a szentlőrinci járásban tüntették fel, magyar és református faluként, amelyben azonban izraelita lakosok is voltak. Egyházilag Katádfához tartozott. 45 A mérnöki leírásban 16. sorszámmal Dancsházáként jegyezték fel. Négy helységtől való távolságát tüntették fel: Hobolytól 1 1/2, Szigetvártól 1 3/4, Péterfától 3/4, Katádfától ugyancsak 3/4 órányira feküdt. A szilárd épületek rovatába egy református templomot (reformirte Kirche) jegyeztek fel. A többi rovatában Katádfa adataira utaltak mindenben. Itt kell még megemlítenünk Péterfái, amely ettől a falutól 3/4 órányira feküdt. A térkép szerint ez a helység a szelvény északi részén feküdt. Nem volt falu. A szelvényről készült leírás a 21. szám alatt közli nevét, de távolságát csupán a Somogy megyei Szigetvártól közölték (1 óra távolság volt e két helység között.) A mérnöki leírás szerint Péterfa csak bozót között lévő néhány házból áll. Vályi lexikona szerint Baranya megyében fekvő falu Péterfa. Földesura gróf Batthyány, lakosai különfélék, Szentdéncshez van közel, annak filiája. Határa jó termő. 46 A térképszelvény jobb oldalán ez a helység sem szerepel a feldolgozott 19 település neve között. Ezzel a 29. szelvény helységeinek leírását befejezték. Ennek a sectiónak különösen a nyugati fele erősen beerdősült terület volt. Ha végigtekintünk a szelvény településein, mindegyiknek határa rendezett, a falvak - feltehetően a talaj tagoltságának megfelelően szalagtelkes falvak, vagyis két párhuzamosan elhelyezkedő házsor alkotta a falut, hol észak-déli, hol nyugat-keleti irányban. Ezek a falvak rendszerint egy-egy víz vagy út mellé települtek. A szelvényben majort is találunk, amely földesúri magánbirtokhoz, az allodiumhoz való tartozást jelentette. Ezek nevét kisebb betűkkel jelölték (pl. Tartsa, Péterfa), vagy meg sem jelölték nevét, csak a betűjel (m. h.) árulja el hollétét. Többször sűrű erdő közepén találjuk ezt a jelet, amiből arra is következtethetünk, hogy ott erdei szálláshelyek, állattartó „gazdaságok" alakulhattak ki. Ennek a szelvénynek jellegét két patak határozta meg. Az Okor és a Geresd vagy Kerest patakok nemcsak tápláltáka földjét, hanem mocsaras partjaikkal, kiöntéseikkel megnehezítették a közlekedést, gátolták a kommunikációt. S ez bizonyosan hozzájárult egyes falvak elszigetelődéséhez. Ezt követően rátérhetünk a IX. oszlop 28. szelvényére, amelynek oldalán 20 helységnév szerepel. Itt található Szigetvár is, amely akkor Somogy megyéhez tartozott. A megyehatár ebben a szelvényben még további három somogyi települést is jelez. A szelvény déli részén található Szent Lőrincz falutól induljunk el, amely településnek igen szépen rendezett házait ezen a szelvényen láthatjuk a legjobban. Korabinszky lexikonában S. Lőrincz néven magyar falu a pécsi járásban, egy katolikus templommal. A Descriptióban ugyancsak magyar falunak írják, 8 filiája volt a katolikus plébániájának. Izraelita lakosokat is említenek. A népszámlálók 124 házat és 754 lakost jegyeztek fel területén. Esterházy herceg birtokához tartozott. A mérnöki leírás a 29. szelvényben a 2. száma 45 Korabinszky i. m. 106. o. - T. Papp i. m. 26. o. 46 Vályi i. m. 3.köt. 81. o.
