T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
alatt már megemlítette Szt. Lőrincet, de részletesen a leírás 28. szelvény 19. száma alatt közli adatait. Távolságát a következő településektől közli: Csonka Mindszenttől másfél, Nagy Peterdtől 2, Cserditől 1 1/4 és Bodától 1 3/4 órányira van. A helységben szilárd anyagból épült templomot jegyeztek fel, továbbá egy fallal körülvett kastélyt, egy hatalmas magtárat és több kis, értéktelen téglaházat. Az Ókor patak e falu előtt folyik el, és egy szilárd anyagból épült malmot működtet. Mellette halad el a főút, és egy kis patakocska, amelyen fahíd áll. Szentlőrincnél egy magas törzsű fákból álló ritkás erdő található, amelyen út halad át. Határában több rét van, amelyek szárazak, és csak nagy esőzések idején válnak mocsarassá. A réteket helyenként erős bozótosok nőtték be. Itt halad át a Pécsről Szigetvárra tartó postaút, s a többi útja is jó. Egy nagyon kis magaslat oldalában fekszik, és ez a magaslat ott valamelyest dominál. Szentlőrinctől keletre, s vele a már többször említett Pécs-Szigetvár úttal is összekötve találjuk: Kadsota néven a következő Baranya megyei települést. Korabinszky lexikonában ez a falu Kacsotta néven szerepel, s csak annyit közölnek róla, hogy Baranya megye pécsi járásában fekszik. A Descriptióban r. katolikus magyar falunak jegyezték fel. Szentlőrinc filiája volt. 47 E falu neve a népszámlálás anyagában és jelenleg is Kacsóta, amely akkor Esterházy herceg birtoka volt, 59 házzal és 461 lakossal. Meg kell jegyeznem, hogy a szelvény jobb oldalán feldolgozandónak jelölt települések között Kacsóta neve nem szerepel. A szelvényhez készült leírásban viszont e 28. szelvény 20. száma alatt jegyezték fel. Az első, távolságokat feltüntető adatok szerint Kacsóta Szent Lőrincztől fél, Csonka Mindszenttől ugyancsak fél, Dinnyeberkitől másfél és Nagy Vágytól, melyet ma Nagyváty néven ismerünk, háromnegyed, Nagy Peterdtől pedig 1 1/4 óra távolságban feküdt. Szilárd anyagból épült a temploma. Egy kis patak folyik északi irányban a Pécsről jövő vízbe, amely a réteket mocsarassá teszi, és híd hiányában nem lehet áthaladni rajta. A helységet két oldalról erdő határolja. A Pellérdtől északi irányban fekvő rétek szárazak, de a Pécs felé esők mocsarasak. A pécsi országút áthalad rajta. Az útjai - tartósan jó időjárás esetén - jók. Sík területen fekszik. Kacsóta és Szentlőrinc között, északi irányban fekszik Csonka Mindszent, amely ugyancsak Esterházy-birtok volt. 46 házat és 312 lakost jegyeztek fel benne a népszámlálók. (A térképen és a leírásban is Tsonka Mintzent névformát találunk.) Házai a rajta átfolyó patak két oldalán helyezkednek el. Korabinszky lexikonában ez a falu az ország 13 Mindszent nevü település közül Schonka-Mintßent néven szerepel, mint Baranya megye pécsi járásában fekvő magyar falu. A Descriptióban katolikus, magyar falunak jegyezték fel: Szentlőrinc filiája volt. 48 A mérnöki leírás 18. szám alatt Tsonka Mintszent (sic!) 3 falutól való távolságát jegyezték fel. Ez a falu Helesfától 11/4, Dinyeberkitől másfél, és Nagy Ágtól vagy Vágytól ugyancsak másfél órányira feküdt. Szilárd anyagú épület nem volt benne. A völgyekben eredő vizek átfolynak rajta, de nincs jelentőségük. A falutól balra fekvő nagy erdő idetartozik, magas törzsű fák vannak benne, sűrű erdő. A rétek jók és szárazak. Az utak is jók. Egy magaslat kis lejtőjén fekszik és csak a Szentlőrincnél lévő magaslatról látható. Kacsótától nyugati irányban haladó út mellett feküdt Nagy Péterd, amely a népszámlálás ívein már Nagy Peterd néven szerepelt. Ez is, és a szomszédságában fekvő Kis Peterd is Esterházy-birtok volt. Az előbbiben 62 házat és 444 lakost, az utóbbiban 30 házat és 206 la47 Korabinszky i. m. 627,267. o. - T. Papp i. m. 27. o. 48 Korabinszky i. m. 414. o. - T. Papp i. m. 26. o.
