T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
Ettől nyugatra feküdt Szent Lőrincz, amelynek házai már a következő, 28. szelvényen szerepelnek, s anyagának feldolgozására is ott kerül sor. Szent Lőrincztől déli irányban út vezetett Szent Gálon át Szent Dyenesre (Dénesre), amely - miként Szentlőrinc - Esterházy-birtok volt. A népesebb települések közé tartozott, 87 házat és 597 lakost jegyeztek fel benne a népszámláló biztosok. Korabinszkynél S. Dienesch néven szerepel Baranya megye pécsi járásában, egy katolikus templommal. A Descriptióban magyar faluként szerepel, rom. katolikus és izraelita lakosokkal. Négy filia tartozott hozzá. 43 A mérnöki leírásban a 29. szelvényben 1. szám alatt szerepel, és öt helységtől való távolságát tüntetik fel. Szent Dénes, amely a leírásban Sz. Dynes névformában szerepel, Büdösfától 3/4, Nagy Peterdtől 1 3/4, Nagy Vágytól (amely a térképszelvényen Nagy Ág néven is található) 1 3/4, Katádfától 1, Szent Lőrincztől 1 3/4 óra távolságban volt. Egy rosszul megépített temploma van palánkkal körül véve (Palisade) és egy középszerű paplak. (Nyilván ez is szilárd anyagból épült, azért szerepel itt, a 2. pontban a válaszok között.) A helységtől 800 lépésnyire folyik egy patak, amelyet Okarnak neveznek (de esetenként Ókornak is írnak). Ezen egy fahíd, továbbá egy kis szilárd anyagból épült híd is áll. A faluhoz, közel magas törzsű fákból álló erdő van. A réteket itt bozót nőtte be, s mivel az Okor patak erre folyik, nagy esőzések idején tele lesz földdel. Nedves időszakban az utak is rosszak, egyébként jók. Itt halad át a Pécsről Szigetre tartó postaút, de jelenleg teljesen tönkrement. (A térképen: Ruinierte Strasse nach Szigeth.) A Szent Dénesről nyugati irányban haladó út először Büdösfát érintette, majd Katádfára tartott. Az első falu Esterházy-birtok volt, 65 házban 511 lakost jegyeztek fel. A tőle nyugatra fekvő Katádfa Batthyány Tivadar gróf birtoka volt, 48 házat és 361 lakost találtak itt a népszámlálók. Az ezektől délre fekvő Bánfa a Pécsi Káptalan birtoka volt, 54 házat és 349 lakost jegyeztek fel a népszámlálás idején ebben a faluban. Korabinszky leírásából Büdösfáról, Bánfáról és Katádfáról csak annyit tudunk meg, hogy Baranya megye pécsi járásában feküdtek, és az utóbbiban volt egy református templom. A Descriptióban Büdösfa magyar falu, amelynek katolikus lakosai Nagypeterdhez tartoztak. Izraeliták is laktak ekkor ott. Katádfa ugyancsak magyar falu volt, református lakosokkal. Egyházilag Dencsházához tartozónak jelzi. Bánfa is magyar falu, rom. kat lakosokkal, Szent Dienes filiája volt. Mindhárom falu ekkor a szentlőrinci járáshoz tartozott. 44 A hadmérnök leírásában Büdösfa a szekció 20. számaként szerepel. Öt helységtől való távolságát rögzítették: Szigetvártól 2 1/2, Dencsházától 1 1/2, Katádfától fél, Botykától 2, Nagy Peterdtől 1 3/4, és Szt. Dienestől 3/4 órányira volt. Az erdők rovatába jegyezték fel, hogy közvetlenül a helységnél kis erdő-„darabok" vannak, és kis távolságban magas törzsű sűrűn benőtt fákkal teli erdőség van. A rétek mocsarasak, bozóttal benőttek. A település házai észak-déli irányban helyezkedtek el, egy út két oldalán. Bánfa a mérnöki anyag 17. száma alatt található, csak a Katádfától való távolságát jegyzi fel, amely 1/4 órányira volt ettől a falutól. Ugyanazokat az adatokat dettózta le, mint amely Katádfára volt jellemző. Katádfa a 15. szám alatt szerepel, s hat helységtől való távolságát jegyezte le a szelvényhez készült beszámolóban a mérnök. Büdösfától 3/4 órányira fekvőnek írta (Büdösfán ezt a távolságot 1/2 órának jegyezték fel!) Nagypeterdtől 1 3/4, Botykától 1 1/2, Beczefától és Szigetvártól 1 3/4, Peterfától 3/4 órányira fekvőnek jegyezték fel. A szilárd épületek rovatában egy kis templom szerepel. Az erdőknél feljegyezték, hogy magas törzsű, sűrű fákból áll, és az erdőben csak a kijelölt utakon lehet közlekedni. A 43 Korabinszky i. m. 617. o. - T. Papp i. m. 27. o. 44 Korabinszky i. m. 81, 30, 291. o. - T. Papp i. m. 26, 27. o.
