T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
gyeztek fel. A tőle délre, vele úttal összeköttetésben levő Szent Ivány ugyancsak e Batthyány grófot tekintette földesurának. Itt 41 házban 373 lakost jegyeztek fel. Korabinszky munkájában Szent Király a pécsi járásban fekszik, és van egy katolikus temploma. Sz. Gálról annyit jegyez csak fel, hogy fél mérföldnyire van Pécstől, nyugatra, S. Iványiról pedig csupán annyit ír, hogy Baranya megye pécsi járásában fekszik. 40 A Descriptióban szereplő adatok szerint mindhárom magyar és katolikus település volt, Szt. Gálon izraelitákat is feljegyeztek. A két utóbbi Szent Dyenes filiája volt, Szabad Szent Királyhoz viszont 6 filia tartozott. Szabad Szent Király néhány háza a X. oszlop 31. szelvényében fekszik. A mérnöki leírásban a 6. sz. alatt találjuk Nemes Szabad Szent Király néven. Öt szomszédjától való távolságát tüntették fel, mégpedig Kis Bicsérdtől fél, Nagy Bicsérdtől 1, Rácz Várostól 3 1/2, Bakonyától 21/4, Bodától 2 1/4, M. h. Tartsától 3/4, Sz. Gálitól 1 3/4, s Sz. Ivántól is 1 3/4 óra távolságban feküdt. A szilárd anyagú épületek rovatában feljegyzik, hogy ez „ szabad", vagyis nemes falu, középszerűen felépített templommal. Nem messze a falutól ered egy kicsi, e településen átfolyó patak, amelynek nincs semmi jelentősége. A patak melletti rétek kissé mocsarasak. Dél felé van egy kis szálerdő. Az utak a patak mentén esőzés idején nehezen, egyébként jól járhatók. Ezzel a településsel kapcsolatban, amely a Descriptio anyagában szinte „városi" rangban szerepel, ismerjük az 1785-ben élő iparosokat. Ebből az anyagból tudjuk, hogy 2 molnár és l-l csizmadia és szűcs dolgozott ekkor ezen a településen. 41 Ez a település már iparosaival is kiemelkedett a környezetéből. A19. század elején készült térképen nagyobb betűtípussal, mezővárosként szerepel a neve. Szent Gált a 29. szelvény 4. száma alatt jegyezték fel. Három helységtől való távolságot tüntet fel: Szent Dyenestől 11/4, Szent Lőrincztől 1, a Tartsai majortól 1 1/4 órányira van. Csupán rétjeiről emlékezik meg a leírás, amelyek rossz időjárás esetén valamelyes lágy talajúak, bozóttal és magas törzsű fákkal benőttek. Az útjai jók. Szent Iván a mérnöki leírásban közvetlenül utána, az 5. sz. alatt következik. Három helységtől való távolsága szerepel itt. Szent Gáltól 1 1/4, Nemes Szabadtól (a Király szó hiányzik!) 1 3/4, Sz. Dyenestől 1 óra távolságban volt. Szilárd anyagból készült épületei nem voltak. Déli irányban voltak erdőségei, amelyek részint magas törzsű fákból álltak, részint fiatal fák alkották. A rétek esős időben egy ideig mocsarasak, egyébként bokrokkal és fákkal benőttek voltak. Az útjai többnyire jók, csak az erdei utak rosszak. Többször említik itt Tartsál, amely - úgy tűnik - fontos tájékozódási pont lehetett. A népszámlálás anyagában nem szerepel. Vályi lexikona szerint szabad puszta Baranya megyében, Esterházy herceg birtoka, Szentlőrinc filiája. 42 A 19. század eleji térképen Szentlőrinc alatt, pusztaként jelölték. A térképszelvény oldalán nem jegyezték fel nevét, de Tartsa a hadmérnök leírásában a 29. szelvény 3. száma alatt szerepel. A leírás szerint Ráz Várostól 3 1/2, a kocsmától 1 1/4, Bodától másfél, Cserditől 1 3/4, Szent Lőrincztől 3/4 óra távolságban feküdt. Egy major ez a postaút mellett, amelynek területén egy szilárd anyagú magtár (Schüttkasten) és egy jól megépített tisztviselői ház, továbbá egy kis kocsma állott. Eső esetén egy kis patakocska folyt el az út alatt, amelyen egy fahíd állott. Rétjei többnyire szárazak. Az utak jók, a Pécsről Szigetre vezető postaút itt halad el. Síkságon fekszik. Ezt a helyet jelölheti az e szelvény legészakibb pontján szereplő „Tartsa m. h. " = major megjelölés. 40 Korabinszky i. m. 628, 616, 623. o. 41 T. Papp Zsófia: A baranyai mezővárosok iparosai a XVIII. századvégén. In: Iparosok és bányászok a Mecsekalján. Pécs, é. n. (Továbbiakban: T. Papp: Iparosok.) 42 Vályi i. m. 3. köt. 460. o.