T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
rástól 1 3/4 óra volt. A szilárd építmények rovatában egy templomot, két magtárat (Schüttenboden) és egy kocsmát jegyeztek fel. A következő rovatokban feljegyzettek e szelvény minden következő településeire jellemzőek, érvényesek voltak. A vizek rovatában szerepel, hogy a Duna két ága itt hozta létre a Mohácsi-szigetet, amelynek egy része ebben a szelvényben fekszik, s nagy áradások idején teljesen víz alá kerül. Az erdőket homokos talajra települt magas törzsű, nagyrészt a szél által idehordott magokból felnövekedett fák alkotják. A rétek használhatatlanok, és semmilyen időben sem járhatók. Az utak elég jók. A szőlőhegy a Batina felett szinte az egész vidéket uralja. 5. sz. Darás távolsága Kis Faludtól 2 1/2, Battinától 1 3/4 óra. A térképszelvényen házai nyugat-keleti irányban húzódnak. 6. sz. Marok távolsága Darástól 1/4, Izséptől 1, Szent Pétertől 1/2 és Kisfaludtól 2 1/4 óra. A térképszelvényen egy kereszt jelzi, hogy áll a faluban egy feszület. 7. sz. alatt - nyilván tévedésből - a Baranya megyei települések között tünteti fel a Bereg melletti szállásokat, amelyeket a térképszelvényen a Duna bal partján ábrázol. Neve alatt csak távolsági adatokat közöl. 8. sz alatt azonban feltűnik Szt. Péter neve, amelyet Izsép leírásakor hiányoltunk, s e szelvény nyugati részén jelölték. A mérnök közli, hogy Maroktól és Izséptől egyaránt fél-fél óra távolságban van. Szilárd anyagból készült épülete is volt: a Duna mellett egy templom. A további rovatai üresek. Továbbhaladva északi irányban az oszlop 34. szelvényében is középen halad át a Duna, s ebben a szelvényben a feldolgozott és ábrázolt négy falu mindegyike Bács megyéhez tartozott (Baracska, Csatalja, Szántóvá, Dentova). E szelvény nyugati oldala a Mohácsi Sziget területét ábrázolja, ahol akkor egyetlen szálláshelyet, helységet stb. sem jelöltek. Mocsaras, erdős területnek ábrázolták. Északi irányban haladva tovább, a XIII. oszlop 33. szelvénye az utolsó, amelyben még Baranya megyei települést találunk. Ez pedig a Duna partjaihoz közel fekvő Markt Szekcső, a későbbi Dunaszekcső. Ez a település itt mezővárosként szerepel, de a népszámlálás idején annak anyagában községnek jelölték. Földesurai közbirtokosok voltak. 415 házban 2560 lakost jegyeztek fel benne. Jelentékeny település volt tehát s Baranya megyéhez tartozott. Korabinszky munkájában Sekcschő névformában két települést említ. Az egyikről, a hegyháti járásban levő későbbi Kaposszekcsőről már szólottunk. Az itt tárgyalandó Szekcső magyar-német-horvát mezőváros volt akkor Baranya megyében, 1 mérföldnyire Mohácstól észak-északnyugatra, egy római katolikus és egy görögkeleti templommal. A Descriptióban a település Szekcső néven a mohácsi járásban szerepel. Nem jelölték oppidumként, noha 400-nál több háza és 2500 főnél több lakosa volt. Magyar, német és rác lakosokat tüntettek fel benne. Római katolikus és görögkeleti egyházi központnak számított, a parókia és a plébánia helyben volt. Izraelita vallású lakosai is voltak. 176 A XIII. oszlop 33. szelvényén ez a település az egyetlen, amely Baranya megyéhez tartozik, a Duna két partján Baranya, Tolna, Bács és Pest megyék területét jelezték, s valóban, az oldalt jelölt hét falu mindegyike e megyék határain is feküdt. A szelvényhez készült leírásban a 6. helyen áll Markt Szekcső néven. Előtte a Bács megyei Vaskút, mögötte a Tolna megyei Bátta mezőváros adatai szerepelnek e felsorolásban. A mérnöki leírásban, sőt még a szelvényen is a Duna bal partján tüntetik fel a nevét. (A házai viszont a térképen is a Dunántúl területén fekszenek, ahogyan az a valóságban is volt.) Szekcső távolsága Somberektől 2, Matinoa (a térkép szerint ez Martinze) kocsmától másfél, Furkó kocsmától 1 3/4 és Báttától másfél óra. A szilárd épületek rovatában két templom, 176 Korabinszky i. m. 694. o. - T. Papp i. m. 36. o.
