T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
ágyúval végigpásztázható (bestreichen). A térképszelvényen egymást keresztező két út mellett helyezkednek el házai. 4. sz. Csúza távolsága Vörös Mártontól 1, Szöpsétől 3/4 és Herceg Szőllőstől 1 óra volt. Egy szilárd anyagból készült temploma volt. A 3. és a 4-7. pontban itt is Szegh adataira utal vissza, a 4. pontban pedig Batinára. S ez nemcsak itt szereplő utalás. A következő rovatokban levő, vagyis a földrajzi jellemzőket felvázoló adatok mind a négy településen azonosak. A vizek rovatába feljegyezték, hogy az ezen a szelvényen átfolyó Duna 400-500 lépés széles, néhol még ennél is szélesebb. Mélysége 6-7-8, sőt 10 öl és áradáskor az egész vidéket elönti. Monostornál a folyónak meredek partjai vannak. A Pelusowecz-sziget erdőkkel benőtt, legelők vannak rajta, és a többi kis sziget homokos és ugyancsak erdőkkel benőtt. (A szelvényen Vörösmarttól északkeletre, Pelasowitz néven jelölték.) Az erdők rovatában a 35. szelvényben leírt Battina adataira utal vissza, vagyis itt is homokos talajon nőtt magas törzsű és fiatal, szélhordta magokból újonnan nőtt fákból álló erdők vannak. A rétek a sok mocsár miatt többnyire iszaposak, ezek a mocsaras területek nem járhatók, s amikor a Duna kiárad, az egész vidék használhatatlanná válik. Az utak a Dunának ezen az oldalán elég jók, de a túloldalon (vagyis a dunántúli részen) a bozót és a vizek sokasága miatt majdnem használhatatlanok. Még a Vörösmartról Csúzára vezető út a legjobb. A hegyek rovatába feljegyzettek szerint a Vörösmartnál levő magaslat a Duna ezen oldalán uralja a vidéket. A XIII. oszlop 35 szelvényén ismét csak a Duna halad át, elválasztva a két szomszédos megyét: Baranyát és Bácsot. Az e szelvényhez tartozó hat falu közül három tartozott a Duna jobb parti Baranya megye területéhez. Mindhárom falu Krisztina főhercegnő birtoka volt. Délnyugaton feküdt Marok, amely a népszámlálás anyagában Herceg Marok néven szerepelt, s amelyben 82 házat és 697 lakost jegyeztek fel 1784-ben. Az északkeleti szomszédja volt Darás, ahol 164 ház és 1298 lakos szerepelt a népszámlálás irataiban. A Duna mellett találjuk Battinát, amely a népszámlálás iratanyagában Kőszeg néven található. Itt 113 házat és 755 lakost jegyeztek fel a népszámlálók 1784-ben. A 19. század eleji térképen mindkét név rajta van. Korabinszky munkájában Marok néven 3 falu is szerepel a Baranya megyében. Az itt említett „kamarai Márokot" szlovák lakosúnak mondja. Darás szlovák falu volt, 127 telekkel Baranya megyében, a Krasso folyó bal partján, a Duna és a Krassó folyó összeömlésénél. 1 3/4 mérföldnyire van Baranyavártól kelet-délkeleti irányban. A bellyei uradalomhoz tartozik. Battina vagy Kiskőszeg nevét Batina néven találjuk meg Korabinszky munkájában. Rác és sváb falunak jelzi a Duna jobb partján Baranya megyében, révvel és urasági vámmal rendelkezik. Két szép magtára és egy újonnan épített urasági pincéje van. A halászat bérbe van adva. A falu a bellyei uradalomhoz tartozik. A Descriptióban mindhárom falu a baranyavári járásban található. Darás horvátok lakta falu, katolikus, görögkeleti és izraelita vallásúak voltak. Katolikusai Izséphez tartoztak. Marok (Archiducale) horvát (sokac) és illyr lakosokkal került feljegyzésre. A katolikusok itt is Izséphez tartoztak, a görögkeletiek pedig Kisfaludba mehettek templomba, oda tartoztak egyházszervezetileg. Batinát Kiskőszeg névformában találjuk e forrásfeldolgozás anyagában. Magyar, német és horvát lakosai voltak. A katolikus plébánia helyben volt. Izraelita vallásúakat is feljegyezetek. 175 A mérnöki leírás a 4. sz. alatt közli az első Baranya megyei települést: Battinát. Ez a falu a szelvény közepén, közvetlenül a Duna mellett feküdt. Távolsága a Duna bal partján fekvő Bezdánytól (Bezdántól) 1 3/4, Pirektől - a térképen: Bereg - 3 1/4, s a Baranya megyei Da175 Korabinszky i. m. 402,107, 329. o. - T. Papp i. m. 32-34. o.
