T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
kell megjegyeznem, hogy ez a Tarroz Fok néven jelzett vízfolyás ezt a szelvényt nyugat-keleti irányban szeli át, majd - falvakat nem érintve, mocsaras területet alkotva Apa tin felett ömlik a Dunába. Daróczon az erdők ritkásak, magas törzsű tölgyek, fűzfák, bükk- és szilfák állnak benne. Az utak rovatában ebben a községben és Kopácson is a Laskónál feljegyzettekre utal vissza, vagyis azok csak száraz időjárás esetén járhatóak. A szelvényen Tarróz felirat alatt észak-déli irányban helyezkednek el házai. 4. Kopács. Ez a falu már a 38. szelvényben is szerepelt a távolságok feltüntetésével, de részletes adatokkal itt jegyezték fel a 37. szelvényben. Feljegyzik, hogy Bellyétől és Darócztól egyaránt 3/4 óra a távolsága, s Laskótól 2 órányira van. A Trau-nak elírt Drávához 1 3/4 óra a menetidő. Itt jegyzem meg, hogy az előző szelvényben a Dráva túlparti révéhez történő távolságot 4 3/4 órára becsülte, így az átkelés a Dráván sok időt vehetett igénybe. A vizek rovatában feljegyzi, hogy a Dráva (Traunak írva!) alkotja a határt Szlavónia felé. A folyó mocsaras, meredek partjai vannak. Minden tavasszal kiont. Szükség esetén Filibertánál, Szlavóniában van egy rév, ahol kisebb szállitóeszközökkel (geringen Fuhrwerk) is át lehet jutni. Az erdők a fent már említett fajtájú, kevert fákból állnak. A rétek az áradásoknak kitettek. A Duna és a Dráva felé húzódó nagy, mocsaras területek nem járhatók. Az utolsó rovatban szerepel, hogy a Dráván túl, Szlavóniában vannak magaslatok, amelyek uralják a folyót. Az oszlop következő szelvényében, a 36.-ban a Duna ismét kettéosztja a területet. Az oldalt feltüntetett három falu közül kettő tartozott Baranya megyéhez. Ezek a Baranya megyei községek ugyancsak Krisztina főhercegnő bellyei uradalmához tartoztak. A szelvény nyugati felén fekszik Csúza, ahol 107 házat jegyeztek fel 681 lakossal, az első hazai népszámlálás idején. Tőle északkeletre „Vörös Martin vei Martony, Velika koponya" három névvel jelölt falut találjuk, amely a népszámlálás anyagában Vörösmart néven szerepel. 238 házat és 1409 lakost jegyeztek fel benne 1784-ben. Korabinszky munkájában Cschusa néven találjuk Baranya megye siklósi járásában, egy református templommal. A bellyei uradalomhoz tartozik - írja ez a munka, s 62 telekből áll. Wöröschmart, Welika - Koponya magyar és német falu volt Baranya megyében, egy mérföldnyire délre feküdt Laskafalutól. Katolikus és református temploma is volt. A Descriptio anyagában mindkét falut a baranyavári járásban tüntették fel. Csúzán magyar, német, horvát, rác és görög lakosok voltak, akik a r. katolikus, a református és a görögkeleti vallást követték. A református parókia helyben volt, a katolikusok Vörösmarthoz, a görögkeletiek Hercegszőlőshöz tartoztak. Vörösmart ugyancsak vegyes lakosságú település volt - a Descriptio anyaga szerint magyar, német, horvát, rác és görög lakosai voltak. A katolikus plébániának négy filiája volt, a görögkeletiek Hercegszőlőshöz tartoztak. 174 Az e szelvényhez készült mérnöki leírásban első helyen a Bács megyei „Szegh, olim Monostor" és a 2. sz. alatt a Monostornál levő Szállás neve és adatai szerepelnek. A 3. sz alatt jegyzi fel a Baranya megyei Vörös Mártony nevét. Távolsága Battinától 1 3/4, Darástól 11/4 és Maroktól 1 3/4 óra. Két szilárd anyagból épült temploma került feljegyzésre a megfelelő rovatban. A 3. és az 5-7. rovatban Szegh adataira utal vissza, a 4. rovatban viszont Batina adataira hivatkozik. Konkrétan: az erdőkben magas törzsű fák vannak, a rétek többnyire mocsarasak, nehezen járhatók, és amikor a Duna kiont, az egész terület használhatatlanná válik. Az utak a jobb parton többnyire rosszak. A „Vörös Martinyról" Csúzára vezető út a legjobb. A Vörösmartnál levő magaslatról a Duna melletti terület 174 Korabinszky i. m. 102, 843. o. - T. Papp i. m. 33-35. o.