T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
falunak csak néhány háza állt, a többi rovat, amely a helység vizéről, erdeiről, útjairól stb. szólt volna, üresen maradt. Rajta van viszont a szelvényen a Dráva túloldalán fekvő Filiberti rév, s további jelölések, ami értékes tájékoztatási pontként szolgálhatott a szelvényt tanulmányozó katonáknak. Kopács részletes adatai - mint azt látni fogjuk - ennek az oszlopnak a 37. szelvényében találhatók. Tovább haladva a XIII. oszlopban északi irányban a 37. szelvény jobb oldalán 6 falu neve szerepel, de ezek közül csak három esett Baranya megye területére, a másik három a szelvényt átszelő Duna folyó baloldalán, Bács megye területén feküdt. A három Baranya megyei község egyike az előbbi szelvénynél már említett Kopács falu, észak-déli fekvésével, a szelvény délnyugati sarkában feküdt. Tőle északra, a szelvény határán találjuk Tarróz néven jelölten Darotz falut, amely ugyancsak Krisztina főhercegnő bellyei uradalmához tartozott. 1784-ben 110 házat és 606 lakost jegyeztek fel benne. Tőle északnyugatra fekszik a nyugat-keleti irányban elterülő Lasko (Lasco névirattal). Ez is az előbbi uradalomhoz tartozott, 137 ház és 842 lakos élt akkor, 1784-ben ott. Korabinszky munkájában Darócz néven 13 falu szerepel. A Baranya megyei település a Duna jobb partján, a Duna és a Dráva összefolyásától nem messze fekvő falu, amely a bellyei uradalomhoz tartozik és 90 jobbágytelekből áll. Református temploma volt már akkor. Laskót magyar faluként jegyzi fel Baranya megyében. Másfél mérföld távolságban feküdt Eszéktől, északkeleti irányban. Református temploma volt. A Descriptio anyagában mindkét falut a baranyavári járásban találjuk. Darócon magyarok és illyrek laktak, akik a katolikus, a református és a görögkeleti vallásokat követték. A református parókia helyben volt, a katolikusok Bellyéhez, a görögkeletiek Dárdához tartoztak. Laskó faluban magyar, rác és görög lakosokat tüntettek fel, r. katolikus, református és görögkeleti vallásokkal. A reformátusoknak itt is volt önálló parókiája, a katolikusok Bellyéhez, a görögkeletiek Hercegszőllőshöz tartoztak. 173 A szelvényről készült leírásban a mérnök első helyre a Duna balpartján fekvő Apatint tette, amely Alsó és Felső részével együtt alkotta a tulparti három települést. (A leírásban Markt Apáti néven találjuk). Mivel ezeket a „városrészeket" együttesen tárgyalta, a Baranya megyei Laskó (az itt leírt névforma: Laska, a térképen és a távolságokban gyakran Lasco néven szerepelt), 2. számú településként került feljegyzésre. Laskó távolsága Hercegszőllőstől 2 3/4, a kocsmától és Darócztól l-l, Kopácstól 2, Laskafalutól és Dárdától 2 1/2 óra volt. Szilárd anyagból készült épületként egy templomot jegyeztek fel. Vize állóvíz, amely a Dráva áradásaiból és magából a Dráva folyóból táplálkozik, s nem mindig járható. Erdeje vegyes fákból áll, mint Apatinnak. Többnyire magas törzsű tölgyek helyezkednek el benne ritkásan. Lasko falu irányában itt-ott szántóföldek vannak az erdőben. A rétek mocsarasak, nem járhatók. Utjai - kedvező időjárás esetén járhatóak, esőzések alkalmával azonban nehezen utazhatóak. Az utolsó két rovat üresen maradt, a falu fekvéséről nem ír, nyilván hadászati szempontból érdektelennek ítélte. A szelvény nyugati részén fekvő falu házai nyugat-keleti irányban helyezkednek el. Az utak részint délről, részint északról érintik a falut. A Hercegszőllős irányából érkező és Eszékre tartó postaút mellette halad el. 3. Tarroz vagy Darocz távolsága Kopácstól 3/4, Bellyétől 1/2, Dárdától 1 3/4, Laskafalutól 2 3/4 és Laskótól 1 óra. Szilárd anyagból készült épület sem ebben, sem a következő helységként feljegyzett Kopácson nem volt. A vizek rovatába azt jegyezték fel, hogy a Tarroz Fokon csak akkor lehet lóval és kocsival átmenni, amikor a Duna és a Dráva nem önt ki. Itt 173 Korabinszky i. m. 107-108, 357. o. - T. Papp i. m. 33-34. o.
