T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
A szelvényen egy nagy, mesterséges csatorna ábrázolása húzódik végig, amely Bellyétől a Dráváig vezet. A szelvény már említett két falujáról a leírás készítője a következőket írta: A 2. sz. alatt feljegyzett Eugénius falu távolsága Kis Dárdától fél, Bellyétől 11/4 és Eszéktől negyedóra. Szilárd építményként említi a vámházat és egy majorságot. A Dráva mellett fekszik. A vizek rovatába feljegyezték, hogy a Dráva folyó, amely ezt az egész területen átfolyik, azt eláraszja. Egy tahiddal van itt ellátva azért, hogy az út járható legyen. Homokos és kötött (lettigten) talaja van, sehol sem járható. A Dráva itt számos hajómalmot hajt. A Dráva medrének közepén halad a határ Magyarország és Szlavónia között. A falu mögött van egy kis csalit, jegyzik fel az erdők rovatába. A rétek rovatában megemlítik, hogy ezek a rétek a gát, vagyis a töltés mögött vannak ugyanúgy, mint Bellyénél. Az utak rovatában szerepel, hogy itt vezet el a főút Eszékre. Az egész környéket az eszéki erősség uralja, mint ahogyan a folyónál levő folyamszabályozó művet (Stromwerke) és a gátat is az védi (defendirt). A szelvény 3. községe: Kis Dárda Eugénius Falutól fél, Bellyétől 1 3/4, Dárdától másfél órányi távolságban van - hangzik a leírás szövege. A Drávánál fekszik - közlik a 2. rovatban. A többi rovatban visszautal az előbbiekre, a táj földrajzi arca azokhoz hasonló tulajdonságokat mutat. Az utak rovatában feljegyezték, hogy a Dárdáról Eszéké tartó út áthalad ezen a településen, amely út azonban csak száraz időben használható, utazható szekérrel. Az utolsó rovatban a Jenőfalvánál leírtakra utal vissza, azt dettózza, vagyis a folyamszabályozó mű és az eszéki vár itt is védelmezi a területet. A szelvényen az említett építmény a Dráva bal partján és a vár erődítményei a jobb oldalon különösen gondosan megrajzoltak. A folyó túlparti részén felrajzolták a „Slavonien" szót, s a fölött: Rid Falu, Ober Waros, Eszék, Unter Waros szavak szerepelnek, vagyis a magyar és német szavak keverednek e helynevek megjelölésénél. Ezzel végetért a XII. oszlop 37. szelvénye. Átfordulhatunk, keleti irányban a következő, a XIII. oszlop szelvényeire. A leírási anyag ebben az oszlopban a 40. szelvényt jelzi elsőnek, amelyben település nem is volt, s csupán a vizek rovatában szerepel az a szöveg, hogy ez a szelvény a Dráva egy kis részét foglalja magába. A folyó itt nagyon sebes, s minden hajót a szerémségi partokra vet ki - jegyezték fel a vizek rovatába. A 39. szelvény üres, a 38. szelvény leírásában egy falu neve szerepel: Kopácsé. A Duna ennek a szelvénynek a közepén folyik, Baranya és Bács megyék területét választva szét. Ezen a legdélibb, 38. szelvényen a Dráva és a Duna összeömlése látható. Ez a szelvény tehát már Baranya megye déli csücskén kívül Bács megye egy részét is ábrázolja. Baranya megye települései közül egyetlenegy Kopácz vagyis Kopács falu található e szelvény északnyugati részén. A falu nagyobbik része nem is ezen a szelvényen, hanem a következőn: a 37.-ben található. Ez a falu Krisztina főhercegnő uradalmához tartozott, 133 házat és 787 lakost jegyeztek fel benne az első népszámláláskor. Korabinszky munkájában Kopasch néven Baranya megye siklósi járásában találjuk, egy református templommal. A Descriptióban a baranyavári járás egyik falva, amelyben magyarok laktak, akik a katolikus és református vallást követték. A katolikusok Bellyéhez tartoztak, a református parókia helyben volt. 172 A 19. század eleji térképen Kopátsnak írták nevét. A hadmérnök által készített leírás a 38. szelvényhez kapcsolódóan következőképpen tartalmazza Kopács adatait: a távolságok feltüntetésénél első helyen a Dráva túloldalán található Filiberti révet jelöli meg, ahová az út 4 1/2 órát vett igénybe. Kopács távolsága Bellyétől és Darócztól 3/4-3/4 óra volt, Laskótól való távolsága pedig 2 óra. À szelvényen a 172 Korabinszky i. m. 318. o. - T. Papp i. m. 34. o.
