T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
A hadmérnök leírásában Vejti Hiricstől fél, Vaiszlótól másfél és Lusoktól egy óra távolságban fekszik. Szilárd anyagú épülete nem volt. Három oldalról vizekkel és mocsarakkal van körülvéve. Az erdei és rétjei olyanok, mint amit az előtte levő Piskónál leírt. Az utak nedves időjárás esetén többnyire rosszak. Síkságon fekszik. Továbbhaladva északi irányban ennek a IX. oszlopnak a 30. szelvényében több Baranya megyei s néhány Somogy megyei települést találunk. A szelvény délkeleti részén fekszik külön jelöléssel, a Zalátával úttal összekötött Sós és Vertike falu, amelyek a népszámlálás anyagába már Sósvertike néven kerültek be. Batthyány Lajos gróf birtokában voltak, s 28 házat, 264 lakost jegyeztek fel a területükön. Közvetlenül a megyehatáron feljegyezték még a Zelna nevet, a Sellyére vezető út mellett. Sósvertike a Korabinszky műben „Wertike, szokásosan Schoschwertike" névformában szerepel, mint magyar falu Baranya megyében a siklósi járásban. A Descriptio anyagában magyar ajkú és református faluként szerepel, a Somogy megyei Sellye és a Baranya megyei Bogdása leányegyházaként. 13 A hadmérnök a 30. szelvényen a 10 sz. alatt Sós Vertike formában jegyezte fel nevét, és 5 helységtől való távolságát tüntette fel: Sztárától 3/4, Ivántól 11/4, Zelnótól 1/2, Selle mezővárostól 1 1/4, Oszrótól 2 óra távolságban feküdt. (Zelno a térképen Zelna névformában szerepel, közel Somogy megye határához, vizek mentén.) A vizek rovatában a falu előtt és mögött egy mocsaras árkot jegyez fel, amely tele van vízzel és akadályozza a közlekedést. Erdei „kevert fákból" állnak. Rétjei a mocsár töltésén fekszenek. Az utak rovata szerint negyedórányira van „a már leírt" kereskedelmi úttól. (Ez az út előzőleg már szóba került Sztára falunál: a Szlavóniából jövő kereskedelmi út halad itt keresztül Pécsre, illetve Nagykanizsára.) A hegyek rovatában az szerepel, hogy erdőségekkel és mocsarakkal tagolt vidéken fekszik. A térképszelvény szerint ezen a két településen kevés és szórtan fekvő ház állott, az út nyugati oldalán jelölték Sós községet, a keleti felén találjuk Vertike nevét. Zalátáról út vezetett északnyugati irányba Kemse faluba, amely ekkor a Pécsi Káptalan birtoka volt s a térképen meglehetősen szétszórtan ábrázoltán a népszámlálás adata szerint 24 ház volt benne, 192 lakossal. Korabinszky lexikonában a neve mellett csak az szerepel, hogy Baranya megye siklósi járásában fekszik. A Descriptio készítője nem közli a népességszámát, abban a rovatban Piskóra utal. Magyar falu, katolikus lakosai Vajszló, a reformátusok Piskó templomába járhattak. 14 A hadmérnöki leírás e szelvény 13. számaként említi Kemsét, amelynek 6 községtől való távolsága is szerepel ebben az iratban. Oszrótól 13/4, Kis- és Nagy Csántól 11/2, Luzsoktól 11/4, Zalátától 1/2, Sósvertikétől 11/2, Sellétől 2 1/4 órányi távolságra volt. A falu körül kis mocsár van, amely nyáron kiszárad. Itt is feljegyeznek erdőt és mocsaras rétet, akárcsak a környező falvakban. (Sósvertike e rovatbeli adatait dettózta). Erdőkkel és mocsarakkal szabdalt vidéken feküdt. E szelvény délnyugati oldalán helyezkedett el Luzsok, amely ugyancsak a Pécsi Káptalan birtoka volt. Házai az út két oldalán helyezkedtek el, amint ez a térképszelvényen látható. A népszámlálás idején 33 házában 265 lakosa volt. Korabinszky lexikonában Luschok névformában Baranya megye siklósi járásában jelölt falu, amelynek népességszáma a Descriptióban nem szerepel. Magyar, katolikus és református falu volt, amelynek katolikus lakosai Vajszlóhoz, a reformátusok Piskóhoz tartoztak. 15 13 Korabinszky i. m. 827. o. - T. Papp i. m. 29. o. 14 Korabinszky i. m. 295. o. - T. Papp i. m. 29. o. 15 Korabinszky i. m. 391. o. - T. Papp i. m. 29. o.
