T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
A hadmérnöki leírásban Lusok névformában szerepel a 30. szelvény 12. számaként, s távolsága Vaiszlótól 3/4, Nagy Csánytól 1, Kis Csánytól 11/2, Sellyétől 2 3/4 óra volt. A helységtől mintegy 1000 lépésnyire van a Drávicza, amely Piskónál szakad ki a folyóból, és tavasszal az egész vidéket elönti. Visszautal az előző községeknél szereplő adatokra, vagyis vegyes erdő van itt is, és a rétek a mocsár gátjain helyezkednek el. Luzsok síkságon fekszik, erdőkkel és mocsarakkal körül véve. A Luzsoktól déli irányba haladó út mellett Stadel néven egy házzal jelölt „megálló" található az út mellett, amely a leírásban nem szerepel. (A szó egyébként színt, fészert jelentett.) 16 A térképen jelölt út további két falut köt össze: Hiricset és Kis Szent Mártont. Mindkét falu a Pécsi Káptalan birtoka volt, az előbbiben 57 házat és 397 lakost jegyeztek fel, míg Kis Szt. Mártonban 27 házban 202 lakos élt. Korabinszky lexikonában Hirisch néven szerepelt, Baranya megye siklósi járásában. Református temploma volt. A Descriptióban magyar falunak jegyzik fel, ahol a katolikusok Vaj szlóhoz tartoztak, a reformátusok pedig Kisszentmártonból és Vejtiből is idetartoztak. 17 A hadmérnök leírásában, a szelvény 14. helységeként Hiricset jegyezték fel. Luzsoktól és Hidvégtől l-l órányira'Volt, Nagy Csány 2, Vajszló 1 1/4 órányira feküdt tőle. Szilárd épületként egy kis templomot tüntettek fel a neve alatt. Ez ebben a szekcióban szinte ritkaságnak számít, olyan kevés az itt levő településeken a szilárd anyagú építmény. A vizek rovatában a Dráviczát jegyzi fel, amely a gáton levő réteknél nagy mocsarat képez. Vegyes erdők vannak itt is, mint Sósvertikén. A rétek a falunál és a Drávicán túl találhatók. Az utak rovata üres. Hirics a Drávicza mellett fekszik, 3/4 órányira a Drávától. A kertek mögött nagy erdőségek vannak. Luzsok felé van valamennyi szabad föld. Elöl többnyire mocsarak és bozót, a Drávánál még erdőségek is tagolják. A térképszelvényen a Vajszló irányából érkező út mellett északnyugat-délkeleti irányban helyezkednek el a házai. A már említett Kisszentmárton Korabinszky lexikonában Magyarország 26 Szent Márton nevű települése közül a Baranya megyében fekvő 3 falu közt a harmadik ezzel a „kiegészítő" névvel. Magyar falu, és a siklósi járásban feküdt. A Descriptio, vagyis a Leírás szerint ugyancsak magyar falu, amelynek katolikus lakosai Vajszlóhoz, a reformátusok Hiricshez tartoztak. 18 A hadmérnök Hirics után, a 15. szám alatt jegyezte fel Kisszentmárton nevét. Öt helységtől való távolságát tüntette fel: Hiricstől 3/4, Hidvégtől 1, Sámodtól 1 1/4, Biskónak elírt Piskótól 1 3/4, a malomtól negyedórányira van. Szilárd anyagból készült épülete nincs. A továbbiakban elővigyázatosságot ajánl, mert az erdőben árkok vannak, a mocsárban halad az út, s megtörve az erdőn, nagy mocsaras szigetet alkot. Az erdők itt is vegyes fákból állnak, mint Sósvertikén. A rétek többnyire nedvesek - hangzik a jelentés. Az út rovatban szerepel, hogy a Siklósról Sellyére vezető kereskedelmi út tartozik ide. Maga a település egy kis homokdomb kezdetén fekszik, s mocsaras rétek, és sűrű, magas törzsű fákból álló erdők veszik körül. A térképszelvényen több kék jelölést találunk, mely vizeket jelez. Házai nyugat-keleti irányban húzódó falut ábrázolnak. Kis Szt. Mártonról út vezetett a szelvény keleti felén fekvő két faluba: Hidvégre és az attól északkeletre fekvő Sámodxa. Hidvég és Sámod, sőt a tőlük északnyugati irányban fekvő Vajszló is a Kamara birtoka volt ekkor. Hidvégen az út mentén fekvő 32 házban 242 lakost 16 A fordításhoz használt közel korabeli szótár: Német-Magyar-Deák Lexicon. Bétsben, 1823. - Stadel = Schoppen 2. köt. 542, 460. o. 17 Korabinszky i. m. 234. o. - T. Papp i. m. 28. o. 18 Korabinszky i. m. 629. o. - T. Papp i. m. 29. o.
