T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)

A települések

AIX. oszlopban végig a két megye határ menti településeit találjuk. Somogy megyéhez legközelebb ennek az oszlopnak legdélibb, 31. szelvényében Zaláta falu feküdt. A térképszelvényen e település házai már a 30. szelvénybe esnek, így a mérnöki leírás is ott foglalkozik ezzel a faluval. Zaláta ekkor Batthány Lajos gróf birtoka volt, s a népszámlálás idején 55 házat és 453 lakos jegyeztek fel a területén. Tőle keletre feküdt Piskó és Vejti falu, mindkettő a Pécsi Káptalan birtoka volt. Piskón 62 házat és 426 lakost, Vejtiben 27 házat és 220 lakost jegyeztek fel a népszámlálók. Az alsó szelvényen csak a Dráva kanyargó vonala volt látható itt is, az e folyó túloldalára jegyzett „Sclavien" határjelzéssel. E falu leírását a hadmérnök a IX. oszlop 30. szelvényének 11. száma alatt végezte el. Zalátán: a községek távolságát feltüntető 1. számú kérdésre válaszolva Sós Vérükétől 1, Kis Csántól és Oszrótól való távolságát 2-2 órányira jelölte. Szilárd anyagból készült épületet nem jelölt a faluban. A mocsaras vidék egy holtág kanyarulatával van teljesen körülvéve. A vizek rovatában is szerepel, hogy mocsár veszi körül egészen. Az erdőknél Sósvertike adatára utal vissza, ahol a vegyes, „kevert" fákból álló erdőséget említette. S ugyancsak ilyen utalás történik az utolsó, a megjegyzés rovatban is Sósvertikére, amely szerint erdőkkel és mocsarakkal tagolt vidéken fekszik. A rétek rovatában a mocsarakról történik ismét említés, a falun kívül a mocsarak védgátjain vannak rétek. Az utak rovata üresen maradt. Korabinszky lexikonában Zaláta nevénél csak annyit találunk: magyar falu, Baranya megyében, a siklósi járásban. A Descriptióban magyar faluként jegyezték fel, lakói római katolikusok, akik Vajszló plébániájához tartoztak, a reformátusok pedig Piskó filiáját alkották. A IX. oszlop 31. szelvényében fekvő Pisko Korabinszky lexikonában Piskó vagy Piski néven szerepel, mely két falu Baranya megyében a siklósi járásban. Ez esetben Piskóról van szó, amely a Descriptióban alacsonyabb lélekszámmal szerepel, mint a népszámlálás anyagában, de a filiákkal együtt feltüntetett lélekszáma megközelíti a népszámlálás adatát. Nyilván ez az oka annak is, hogy a Descritióban csak 39 házat írtak itt össze, míg a népszámlálás anyagában 62 ház szerepelt. Magyar falu. A katolikusok Vajszlóhoz tartoztak, reformátusoknak azonban három filiáját is feljegyezték: Kemse, Luzsok és Zaláta falvak református lakosait.

11 A térképszelvényen Pisko, a hadmérnök leírásában Bisko néven jegyezték fel. Három vízfolyás között fekszik, ez a térképszelvényen is látható. Távolsága Lusoktól háromnegyed, Kemsétől és Zalátától egyaránt fél óra. Szilárd épülete nincs. A vizek rovatába feljegyezték, hogy a Drávától fél órányira fekszik, amiből egy hasadék (Klamm) szakad ki és nagy vizek alkalmával három részre oszlik. Erdeje magas törzsű fákból áll és sűrűn benőtt. Rétek a falu oldalán a Dráviczánál vannak. Az utak rovata üres. Olyan vidéken fekszikeza falu, amelyet vizek és erdők tagolnak - jegyzik fel az utolsó rovatba. A térképszelvényen ugyancsak vízfolyás vágja ketté, s házai kelet-nyugati irányban szétszórtan fekszenek. Vejti neve Korabinszky lexikonában Weiti névformában szerepel, magyar falu, Baranya megye siklósi járásában. A Descriptio anyagából készült táblázatban Hiricsre történik visszautalás, ahol 152 lelket jelöltek filiák nélkül, s filiákkal 172 lelket. Ugyanakkor 22 házat jegyeztek fel itt. A népszámlálás alkalmával 220 főt és 27 házat írtak össze ebben a magyarnak jelzett faluban, ahol a katolikus lakosok Vajszló plébániájához tartoztak, míg a reformátusok Hirics templomába jártak.

12 11 Korabinszky i. m. 845,539. o. - T. Papp i. m. 29. o. 12 Korabinszky i. m. 823. o. - T. Papp i. m. 30. o.