T. Mérey Klára: Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004)
A települések
ve Nagy Dabotra vezet. Ezek - más utak mellett - jók. Kis Dabotnál van a legmagasabb hegy, amely a környéket uralja. Ezt Fülöp Szerdahelynek nevezik, s itt egy régi római sánc található. Nagy Dabot a 19. századi térképen P. Tabod néven található, Kisdorog és Kakasd között. Tőle nyugatra feküdt: P. K. Tabod. Az eredeti térképszelvényen az északnyugati sarokban találjuk Klein Dabot nevét, s attól keletre, egy vízfolyás mellett Dabot és egy ugyancsak Dabot nevü malom jelét. Ugyancsak e térképszelvényen egy nagyobb területre jegyezték fel „Fülöp Szerdahely Gegend" nevet, amelyet egy, észak-déli irányban tartó útvonal szel át. Ugyancsak ebben a 30. szelvényben Hidas után további Tolna megyei települések találhatók (Grábocz, Szálka, Öcsény stb.). A szelvény utolsó települése a 18. számot viseli, ez a terület tehát meglehetősen népes volt. Adatai és kapcsolódási pontjai elsősorban Tolna megye szempontjából tekinthetők fontosnak. Továbbhaladva a XII. oszlopon belül déli irányban a 31. szelvényhez jutunk. Ebben 14 települést tüntettek fel, amelyekegy része már Baranya megye területére esett. A szelvény északnyugati felén talajuk Ofalut, ahol két malmot és egy régi templomot is jelöltek a térképen. E falutól észak-keleti irányban fekszik Csibrik, amelynek helyesen írt neve Zsibrik. Ez a falu aTolna megyébe átnyúló keskeny Baranya megyei részen fekszik. Ettől déli irányban jelölték Rácz Mecskét és Fekete községet, mely utóbbinak neve a 19. század eleji megye térképen és a népszámlálás anyagában Féked. S ennek közelében, keleti irányban terült el Wehmend (helyesen Véménd). A Mecsek hegység ezen a szelvényen egységes egészet alkotva átnyúlik a megyehatáron, s magába foglal több Tolna megyei települést, többek között olyan nagy határú mezővárost is, mint Báttaszék. A Baranya megyei települések közül Zsibrik és Ófalu a Perczel család birtoka volt 1784-ben, az előbbiben 69 házat és 408 lakost jegyeztek fel, Ófalun pedig 49 házban 251 lakos élt. Korabinszky munkájában Zsibriket német falunak és a szigeti járásban fekvőnek tünteti fel. S ugyancsak német falunak jelzi Ofalut is, amely fél mérföldnyire volt Baranyavártól, észak-északnyugati irányban, s melyet a térképén Tóthfalunak jelölt. A Descriptio anyagát feldolgozó munkában mindkét falu a mohácsi járásban található. Mindkettőnek német lakosai voltak, Ofaluban a r. katolikus vallást követték és a Torna megyei Cikóhoz tartoztak egyházszervezetileg, Zsibrik katolikus lakosai ugyancsak odatartoztak, de ebben a faluban evangélikusok is éltek. 153 Rácz Mecske, Véménd és Féked falvak a kamara uradalmához tartoztak, Rácz Mecskén 140 házban 942 lakos élt, Véménden 203 házban 1531-en laktak és Féked faluban 62 házat és 520 lakost jegyeztek fel. Rácz Mecskéről már a XI. oszlop 31. szelvényében megemlékeztünk, így erről most nem szólunk. Korabinszky müvében Fékedről csak annyit jegyeztek fel, hogy Landgut, vagyis allodiális birtok volt akkor a baranyai járásban. Wemen (sic!) illyr-német falu a baranyai járásban egy görögkeleti templommal - írta róla Korabinszky. Féked és Véménd is a Descriptio adatai szerint a mohácsi járásban feküdt Az előbbi akkor már 500 lakosnál többel rendelkező falu volt a felmérése idején. Mindkettőnek német katolikus lakosai voltak, akik Szebényhez tartoztak egyházilag. Véménden azonban görögkeleti rácok is éltek. Ráczmecskének német katolikus és szerb (rác) görögkeleti lakosai voltak, mely utóbbiak Pécsvárad filiáléját képezték. E község katolikus plébániájához három falu katolikusai tartoztak. 154 153 Korabinszky i. m. 857, 475. o. - T. Papp i. m. 35. o.
