Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Egészségügyi és Szociális Osztályának iratai

Anya- és gyermekvédelem A cigánytelepeken lakó nők általában nem élnek a terhesség megszakítás törvényadta lehetőségeivel és évről-évre gyermeket hoznak a világra; ezek eltartásáról gondoskodni nem tudnak és így a gyermekek életüket csak a társadalom anyagi támogatásával tudják fenntartani. A cigány asszonyok többsége részint félelemből, részint pénz hiányában nem keresi fel az abortusz bizottságot. Ennek aztán az az eredménye, hogy a cigány családok körében nem ritka az 5-6, sőt ennél több gyermek, az ilyen családokban az újabb gyermek még nagyobb terhet ró az amúgy is nehéz körülmények között élő szülőkre. Kérem Főorvos Elvtársat, folytasson fokozott felvilágosító munkát olyan irányba, hogy a cigány lakosság ismerje meg a 2/1956.(VI. 24.) Eü.M. sz. rendelet adta jogokat és helyesen legyen tájékoztatva a terhesség művi megszakításának körülményeit illetően. Ha a cigány anya azért nem akarja a terhesség megszakítását elvégeztetni, mert nem tudja az ezzel kapcsolatos költségeket megfizetni, az abortusz bizottságban helyet foglaló szociálpolitikai előadó - a védőnői környezettanulmány alapján - azonnal döntsön az ápolási díj szociális szempontból való elengedése felől és erre vonatkozó előzetes nyilatkozatát a bizottsági jegyzőkönyvbe jegyezze fel. A bizottság gondoskodjék arról, hogy ennek alapján a cigány anyát a terhesség megszakítást végző gyógyintézetbe vegyék fel és ne kérjék tőle a költség előzetes befizetését. Az ápolási költség formai határozattal történő elengedésére a kórházi számla bemutatása után kerül sor. A cigány lakosság körében a csecsemő halálozás mértéke sok esetben többszörösen meghaladja az átlagos arányszámot. A szak segítség nélkül lefolyt szülések között ugyancsak aránytalanul nagy számban szerepelnek cigány származású szülőnők Felhívom azért Főorvos Elvtársat, hogy a munkaértekezleteken elemezzék a fentebb említett szempontok alapján a járások, városok, városi kerületek anya- és gyermekvédelmi helyzetét, s a cigány lakosság körében még fokozottabban mérlegeljék, hogy egészségügyi vagy környezeti körülmények miatt nem szorul-e körültekintőbb gondozásra a terhes, illetve a csecsemő, vagy a kisgyermek. Abban az esetben, ha a körülmények alapján nem látszik biztosítottnak a terhesség zavartalan lefolyása, vagy a gyermek fejlődése, a terhes anyát, illetőleg a gyermeket veszélyeztetettként kell számontartani és ennek megfelelően gondozni. A terhes cigány anyák fokozott látogatásával, a szülés várható időpontjának számontartásával biztosítani kell, hogy a szülés intézetben történjék. III. Szociális feladatok A vizsgálat során, de a hozzánk érkezett panaszokból is megállapítást nyert, hogy a társadalombiztosítás szolgáltatásaira nem jogosult cigányanyák részére különös méltánylást érdemlő esetben szociális alapon juttatható ingyenes csecsemőkelengye utalvány kiadását a tanácsi szervek sok esetben akkor is megtagadják, ha a kötelező számú orvosi vizsgálaton az anya részt vett és szociális szempontból is rászorult. A tanácsi szervek az elutasítást többnyire azzal indokolják, hogy nincs megfelelő utalványkeretük erre a célra. Az elutasításnak ez az indoka teljesen alaptalan. Az e célra rendszeresített ingyenes csecsemőkelengye utalványoknak országos viszonylatban csak egy része fogy el. Éppen ezért felül kell vizsgálni, hogy a megyei szervek helyesen osztják-e fel az alárendelt szervek között a rendelkezésükre