Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Egészségügyi és Szociális Osztályának iratai

álló utalványkeretet. Figyelembe kell venni az elosztásnál a cigány lakta községek fokozottabb igényeit és ellenőrizni kell, hogy a kelengyeutalványok juttatásánál nem érvényesül-e a cigányok iránti ellenszenv. A vizsgálat megállapította, hogy nincs megnyugtató módon rendezve azon cigánytelepi lakosok orvosi ellátása sem, akiknek saját hibájukon kívül nincs munkaviszonya. A közgyógyellátásról szóló 1/1958. (V1I:23) Eü.M. sz. utasítás módot ad arra, hogy személyi elbírálás alapján közgyógyellátási igazolványt kapjanak azok a személyek, akik munkaképtelenek vagy csökkent munkaképességűek és gyógyellátásuk költségeit fedezni nem tudják. Gondoskodni kell arról, hogy a tanácsi egészségügyi szakigazgatási szervek minden arra rászorult személy részére ki is adják a közgyógyellátási igazolványt. Kérem továbbá Főorvos Elvtársat, hogy hívja fel az egészségügyi dolgozók figyelmét arra, hogy a cigány lakosság körében a felvilágosító és gondozó munkát még nagyobb türelemmel és gonddal végezzék. Ennek biztosítása érdekében: a) a munkaértekezleteken ismertetni kell a cigányság helyzetének javítására hozott tanácsi (vagy végrehajtó bizottsági) határozat végrehajtásával kapcsolatos mindenkori teendőket; b) az ellenőrzések során - minden szakterületen - azt is vizsgálni kell, mit tettek az alsóbb egészségügyi szervek a cigányok helyzetének javítására kiadott intézkedések végrehajtása érdekében. Budapest, 1962. augusztus 29. Dr. Vilmon Gyula s.k miniszterhelyettes BML PMJVT VB. Egészségügyi Osztály 28. 395/1962. 28. Szociális helyzet A szociálpolitikai csoportok elsősorban a hatáskörükbe utalt felnőttvédelmi feladatok körén belül foglalkoztak a városban élő cigány lakossággal, szociális helyzetük javításával. A hatósági eljárások mellett még folyamatosan igénybe vették a társadalmi szervezetek, tanácsok és aktívák ellenőrző és nevelő szándékú segítségét, túlsúllyal az I. kerületben, ahol a cigány lakosság túlnyomó többsége él. A települések lakóinak szociális körülményeit elsődlegesen a munkához és a társadalomhoz való viszonyuk, lakáskörülményeik, ezenkívül a családanya magatartása és a gyermekek száma szabja meg. Lényeges befolyás a körülményekre az is, hogy a család feltörekvő-e, vagy a maradiság, a visszahúzó erő az erdőhöz tudja kötni. Ezért szociális helyzetük mindenkor a lakás és kulturális körülményeiknek velejárója. Azoknak a családoknak élet és szociális körülményei rendezettek aránylag, ahol a családfő, vagy felnőtt korú fiú gyermekek rendszeres munkaviszonyban állanak. Pécsi vonatkozásban többségükben a Mecseki-Szénbányáknál és az Állami Erdőgazdaságnál dolgoznak. Sajnos, még sok családfő csak szervezetlen alkalmi munkát végez, és eltartottjai megélhetését kizárólag egyik napról a másikra biztosítja. Mivel igen nagyszámú a sokgyerme-