Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

idős, vagy súlyos beteg cigány személyek számára. 1964 évben és jelenleg is a város területén 24 fő részesül rendszeres segélyben, havi 200-300 Ft összegben, évi 70.000 Ft. ráfordítással. Az elmúlt évben rendkívüli segélyt 48 személy kapott 12.900 Ft összegben. Ingyenes csecsemőkelengye utalványt 11, a sokgyermekes anyáknak megjáró anyasági pénzjutalmat 7 cigány anya kapott 11.600 Ft összegben. Az SZTK szolgáltatásaira nem jogosult csökkent munkaképességű és munkaképtelen személyek részére- gyógyításuk érdekében - 1964 évben 35 esetben adtak ki folyamatos orvosi kezelésre és gyógyszerellátásra jogosító közgyógyellátási igazolványt, ugyanebben az időszakban 18 kórházi ápolási számlát bíráltak el és mentesítést adtak 6.800 Ft összeg felmerült költség kifizetésére. A cigány lakosság köréből - bármilyen nehéz körülmények között is élnek a kunyhókban - szociális otthoni felvételi kérelem nem fordult elő. Öreg hozzátartozóiktól nem válnak meg, azt haláláig ha rossz körülmények között is, de eltartják. Az Egészségügyi Minisztérium országos adatai, de saját adataink alapján is megállapítható, hogy a cigánytelepeken lakó nők általában nem élnek a terhesség művi megszakításának törvényadta lehetőségeivel, és évről évre gyermeket hoznak a világra. Ezek eltartásáról gondoskodni nem tudnak és a gyermeket csak a társadalom anyagi támogatásával tudják eltartani. A gyermekek léte általában nem biztosított. Az egészségügyi hatóságok az Egészségügyi Minisztérium 94.662/IX. 1. sz. rendelete alapján a településeken fokozott felvilágosító munkát fejtenek ki, amelyek eredményeképpen némi javulás mutatkozott. Az Egészségügyi Minisztérium fent hivatkozott rendelete alapján indokolt esetben a terhesség megszakítás költségei elengedhetők, ezzel is magyarázható, hogy 1964-ben 21, főleg sokgyermekes anya kérte a terhesség megszakítását. A telepeken rendszeres védőnői szolgálatot látnak el. A csecsemők kötelező védőoltásai elvégzéséhez azonban a védőnőknek több esetben kell rendőrségi segítséget igénybe venni. Iskoláinkban komoly gondot jelentett és jelent ma is, a cigány tanulók nyilvántartásba vétele és beiskolázásának biztosítása. Legjobb tudomásunk szerint Pécs városában nincs olyan tanköteles cigány gyerek, akit iskoláink nem vettek volna nyilvántartásba és nem iskoláztak be. Az általános iskolákban az 1965/66-os tanév kezdéskor 93 cigánygyerek iratkozott be, főleg a peremvidékek iskoláiba.(Kertváros, Szabolcs, Vasas). Ezek közül 3 tanuló a felső tagozatba jár, szemben az 1963/64-es tanévvel amikor a felső tagozatos cigánygyerekek száma mindössze 23 volt. Az alsó tagozatba járó 60 tanuló megoszlása is kedvező az elmúlt évinél, de még mindig sok az első és második osztályosok száma. A 93 tanuló közül csupán 4 érte el a 8. osztályt, összesen pedig 57 a túlkoros. A túlkorosság oka a sok hiányzásból és a tananyag el nem sajátításából származó osztályismétlés, valamit az, hogy sok cigánygyerek nem kerül 6 éves korában iskolába. A napközi otthon lehetőségeit csak szórványosan veszik igénybe az 1965/66 tanévre mindössze 14 tanuló. Az ingyenes étkeztetés biztosításával ez a azám növelhető lenne, erre azonban nincs lehetőség. Nevelőink nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést a cigány tanulókkal szemben, sőt korrepetálják őket, író és tanszert biztosítanak számukra. Több iskolában ruhagyűjtési akciót szerveztek és biztosították a cigánygyermekek tisztálkodási lehetőségeit. A középiskolába minden jelentkező cigánygyereket felvettek, és részükre kollégiumi férőhelyet biztosítottak. A mostani tanévre 18 cigánygyerek iratkozott gimnáziumba, 6 pedig technikumba, a 24 iskolás közül 18 kollégista. Három évvel ezelőtt a Művelődési Osztály István aknán cigányiskolát létesített, amelybe