Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

sajátos módszerek alkalmazásával kívánták az oktatást megoldani. Az iskolát azonban egy évi működés után a kevés létszám miatt be kellett szüntetni. Nem mondható eredményesnek az analfabétizmus felszámolására irányuló munka. Az e célból szervezett tanfolyamok felét sikerült csak befejezni a részvétlenség miatt. Rendészeti szempontból hangsúlyozni kell azt a körülményt, hogy a város egyes kerületeiben lakó és megtelepedett cigány családok a régi értelemben vett közösségi életformát folytatják. Egymás magatartásáról, bűnös tevékenységéről tudomásuk van, és mintegy egymást tartják sakkba. Az is tény, hogy úgy a felnőttek, mint a fiatal korúak igyekeznek lépést tartani a társadalom fejlődésével, azt figyelemmel kísérik, de érdeklődési körük túlzottan egyéni vonatkozású és érdekű. Kedvezően kell értékelni a cigány lakosság kriminalitását, vagyis azt, hogy a bűnözésben való részvételük aránya jelentősen csökkent a múlt társadalomban kifejtett bűnös tevékenységhez mérten. Amíg a múlt társadalomban a cigány bűnözők a bűnüldöző szerveknek jelentős részét kötötte le, ma már a bűnüldöző szervek részéről külön erő lekötését nem igényli, az általuk elkövetett bűncselekmények összrendőri feladatán belül nyer megoldást és visszaszorítást. Pécs város területén lakó cigány lakosság magatartásának értékelésénél az állapítható meg, hogy rendőri szempontból kiemelésre nem méltó a bűnözési tevékenységük, azonban a bűnös tevékenységük inkább a vagyon elleni bűncselekmények vonalán, valamint az élet elleni cselekmények vonalán jelentkezik. Ezen belül is a személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopások területe az, amely kellő figyelmet kíván nemcsak a felderítés, hanem a megelőzés vonatkozásában is. A város egyes kerületeiben lakó cigánycsaládok felnőtt és fiatalkorú tagjai részéről szép számmal vannak veszélyes bűnözők, közülük többen rendőri felügyelet alatt állnak, ugyanakkor több személlyel szemben kellett intézkedést tenni arra nézve is, hogy a város területéről - céltalan itt-tartózkodásuk miatt - a kitiltás eszközéhez kellett nyúlni. A társadalmi tulajdon ellen irányuló bűnös magatartásuk nem olyan fokú, mint a személyi tulajdon ellen elkövetett cselekmények területén. Itt inkább a társadalmi tulajdonban lévő terménylopások igényelnek fokozottabb figyelmet, amely területen - különösen lóval rendelkező cigányoknál - szükséges intézkedések megtétele folyamatosan biztosítva van. Az utóbbi években a cigány lakosság részéről mindinkább veszélyessé válik az egyéni magatartás azon formája, amely a közbiztonság megzavarásával van összefüggésben. Jelentősen növekedett a cigány nők körében a prostitúció, tehát az erkölcstelen magatartás, ugyanakkor úgy a nők, mint a férfiak részéről az utcai, nyilvános szórakozó helyen való olyan magatartásuk, amely számtalan esetben közbotrány okozásában verekedésben csúcsosodik ki. Ezen a területen kívánatos és célszerű, hogy a rendőri szervek az ilyen jellegű magatartások megakadályozására megelőzésre tegyenek sokoldalú de differenciált intézkedéseket. Feladatot képez az a kérdés rendezése is, egyben intézkedést is, hogy az egyes cigány családok bortokában, illetve tulajdonában lévő 1-2-3, sőt esetenként 4 db ló is van, engedély nélküli iparűzést folytatnak, lényeges fuvarozást, amely után sem adót nem fizetnek, esetenként még járatlevéllel sem rendelkeznek. Véleményünk az, hogy ezen személyekkel szemben kezdeményezni kell az engedély nélküli iparűzés szabálysértési feljelentéseket, és mivel annak tárgya, illetve eszköze a lovas kocsi és ló, azok elkobzást is nyerjenek a szabálysértési eljárás keretében. Ezen a területen szükséges, hogy a rendőri szervek és tanácsszervek egyértelműen működjenek közre. Tájékoztatásul csupán azt kívánjuk rögzíteni, hogy a város területén lakó cigánylakosság kriminalitás felmérését és az ezzel kapcsolatos feladatok meghatározását a Pécsi Városi és