Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

Az építési hatóságok által megtett intézkedések azonban inkább helyi kezdeményezések és nem egységes átfogó elv alapján történtek. Ezen intézkedésekre az a jellemző, hogy a cigánykérdéssel a legkülönbözőbb szervek és hatóságok foglalkoztak, adtak útmutatást, de ezen problémák megoldására tájékoztató rendelkezéseken kívül a legutóbbi időkig egyéb intézkedés nem történt. Tudomásunk szerint a cigánykérdés rendezésével kapcsolatban még ma sincs összefogó szerv. A szociális körülményeknek meg nem felelő telepek, elsősorban cigánytelepek felszámolására vonatkozik a 2014/1964. Korm. sz. határozat, amelynek végrehajtására a 2/1965 ÉM-PM. sz. együttes rendelet intézkedik. Az ÉM. külön utasítása alapján még 1964 évi július hóban felmérték az építésügyi hatóságok a felszámolandó telepeket, és javaslatot tettek ezek felszámolási ütemére az Építésügyi Minisztériumnak. A javaslat szerint a III. ötéves tervben 45, a IV. ötéves tervben 44, összesen 89 lakás felépítésére volna szükség melyből 51 lakást javasoltunk a telepi lakók anyagi helyzetének figyelembe vételével állami bérlakásokjuttatásával megoldani, míg 38 lakást a cigányok által megépítendő családi ház építés formájában kívánjuk megvalósítani. A felterjesztett javaslatokra az ÉM érdemleges választ nem adott, csupán azt közölte, hogy 1966 évre Pécs város területére családi ház építést nem irányoztak elö. Közölte továbbá, hogy a III. ötéves terv teljes időszakára a családi ház építési akció keretén belül megvalósítható lakások számát később fogja meghatározni. A Kormányhatározat alapján az Építésügyi Minisztérium által kiadott körrendeletek Debrecen-Miskolc-Szeged és Pécs városok kivételével leginkább az egy-egy cigánycsaládok által megépíthető családi házak létesítését és az építkezés lebonyolítását szorgalmazzák. Pécsett, amelyre a 10125/1963. VB. határozat a családi házak építésére csak korlátozott lehetőségeket enged, új, vagy megüresedő bérlakásokat, szövetkezeti lakásokat kell biztosítani - esetleg minőségi lakáscserék közbeiktatásával - az egyes telepek felszámolása érdekében, a miniszteri körrendelet értelmében. Ezért az építési hatóságok még 1964 évben megtett javaslatukban aránylag kisebb számban jelölték meg a felépítendő családi házakat, így is a javaslatot tevő hatóságoknak komoly aggodalmaik vannak azzal kapcsolatban, hogy a javaslatba tett 38 lakóépület megépítéséhez a megfelelő és arra alkalmas családokat fel tudják kutatni. A szociálpolitikai csoportok Pécs város területén lévő cigánytelepeket rendszeresen ellenőrzik. Megállapításuk szerint a cigány lakosság fentiek szerinti megoszlása és az a tény, hogy a cigányság 80 %-a az I. kerületben él, azzal magyarázható, hogy a legtöbb cigány dolgozót a Mecseki Szénbányászati Tröszt és az Állami Erdőgazdaság foglalkoztatja. így az ott dolgozó cigányok munkahelyükhöz közel települtek. Az a tapasztalat, hogy sem a Mecseki Szénbányászati Tröszt, sem az Erdőgazdaság a jól és huzamosabb ideig dolgozó cigány munkavállalókkal szemben megkülönböztetést a bérezés, vagy egyéb elbánás tekintetében nem tett. Lakást azonban igen kevés család részére biztosítottak. AII. és III. kerületi cigány lakosság nagy részének állandó munkaviszonya nincs, általában magánfuvarozással foglalkoznak. Igen kevés család él rendezett lakáskörülmények között. A saját maguk által összetákolt kunyhókban a legszükségesebb bútorzat sem található. A nők nagy többségének ruházata még ma is a hagyományos cigány népviselet, a gyermekek ruházata csaknem kivétel nélkül hiányos. A kerületi szociálpolitikai szakigazgatási szervek igazgatási jogkörükben számos intézkedést tettek a települések lakói szociális helyzetének javítására. Ennek során indokolt esetben, orvosilag igazolt teljes munkaképtelenség alapján rendszeres segélyt folyósítanak