Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

Dolgozik: 153 férfi, 23 nő. Nem dolgozik: 21 férfi, 169 nő. Iskolában tanul: 183 gyermek, ebből 11 gyógypedagógiai bentlakásos intézetben. Ezek a számadatok a pillanatnyi helyzetet rögzítik. Ha nem is beszélhetünk nagyarányú beszivárgásról, mégis előfordul, hogy a cigánycsaládok engedély nélkül bevándorolnak. Különösen az utóbbi időben tapasztalható ilyen jelenség, mert a környező vidéken lakók is bizonyos fokozott gondoskodást tapasztaltak és az a hír terjedt el, hogy Pécsett „segítenek a cigányokon". Előfordul az is, hogy az itt lakó cigánycsaládokhoz bizonyos időre „vendégek" érkez­nek. Ezek bejelentés nélkül tartózkodnak városunkban és ők követik el a legtöbb törvény­sértést. Munkahelyzet A férfiak zöme, mint az a közölt adatokból is kitűnik, dolgozik. A munkában lévőknek 90%-a állandó, 10%-a alkalmi munkahelyen dolgozik. A legtöbb cigány férfit a Szénbányá­szati Tröszt különböző üzemei foglalkoztatják, különösen a vasasi Petőfi akna, István akna, Béke akna vezetősége jár el jó példával, nagy ellenállás tapasztalható a pécsbányatelepi Széchenyi akna vezetősége részéről. Az Urán vállalat is több cigányt foglalkoztat, valamint a cigányok egy része az Erdőgazdaságnál helyezkedett el, jelentős a zenészek száma is. A cigány dolgozók nagy többségében megállják helyüket jói, szorgalmasan dolgoznak. Nehézségek zömmel csak ott vannak, ahol a munkába állítás után nem törődnek a cigányok nevelésével. Igen magas a nem dolgozó cigányasszonyok száma, %-ban magasabb, mint a város ilyen természetű számaránya (bányatelepeket kivéve). A tényleges helyzet az, hogy a cigány­asszonyok nagy része nem is akar dolgozni. Vannak, akik az erdőben összeszedett fát árusít­ják, a legtöbben otthon tartózkodnak, semmit sem tesznek. A dolgozó asszonyok főként a mezőgazdaságban tevékenykednek, különös kifogás nem merül fel ellenük. Lakáshelyzet, életkörülmények A munkahelyzetnél sokkal kedvezőtlenebb képet mutat. A legtöbb család embertelen környezetben lakik. Nem ritka az olyan eset, hogy egy 10 négyzetméter alapterületű putri­ban 10 személyes család lakik, több helyütt egy putriban több családot találhatunk. A putrikban nagy a piszok, a legelemibb tisztálkodási lehetőségek sem biztosítottak. Igen aggasztó a helyzet ott, ahol a családban fertőző beteg van (tüdőbajos). Mindezen túl a cigánytelepülések rendszerint forgalmas útvonalak mellett vannak, amely tény igen rontja a városba érkezők kedvező benyomását. A cigányok nagy többsége jobb lakáskörülményeket igényelne. Igen sokan munkahely­ükön lakást igényeltek, általános tapasztalat, hogy az igénylőket nem elégítették ki a többi dolgozóval egyenlő arányban. A munkahelyek e tényt nem is tagadják, indokul azt hozzák fel, hogy a nem cigány dolgozók tiltakoznak a cigányok lakótelepre történő beépítése ellen. Ennek az idegenkedésnek van némi alapja, mert hosszabb időt igényel az is, amíg a ci­gánycsaládok elszakadnak régi életrendjüktől, megszokják a tisztaságot, a kulturáltabb élet­körülményeket. Viszont számtalan példát lehet felhozni arra, hogy megértő emberek környezetében a felszívódás igen gyorsan megtörténik, így bátran állíthatjuk, hogy az előbb vázolt helyzet­kép nem általános. Viszont több olyan cigánycsalád is található, akik nem hajlandók a putrikból kiköltözni,

Next

/
Thumbnails
Contents