Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

itt érzik jól magukat, nagyobb igényük nincs. Ki kell hangsúlyozni, hogy ma már ezek képezik a cigányság kisebb %-át. Igen nagy baj, hogy a putrikban, de még a szükséglakásokban sem tudják a gyermekek részére a tanulás legkisebb lehetőségét sem biztosítani, ez egyik oka a cigánytanulók lemaradásának, lemorzsolódásának. A szűkös elhelyezés, az egy helyiség egyik oka az, hogy a cigánycsaládokban minden, különösebb erkölcsi gátlás nélkül történik. A gyermek mindent lát. Előfordult, hogy az anya a gyermek előtt szülte meg a csecsemőjét. Ezért is találkozunk olyan jelenséggel, hogy 12 éves cigánylányok cigánylegényekkel élnek és több iskolaköteles cigányleány gyermeket szül. Ruházkodásuk területén is elszomorító helyzetet találunk. A cigánytelepeken gyakori a ruhátlanul szaladgáló gyermek, de több helyütt található hiányos öltözetű, fedetlen testű cigányasszony is. Többször hangoztatjuk és ez tény, hogy a nem cigány lakosság ellenszenvvel viseltetik a cigányokkal szemben. Ennek egyik magyarázata, hogy a cigányok piszkosak, rendetlenül jelennek meg kereskedésekben, italboltokban és mindenütt. A cigányok helyzetének igazságos rögzítésénél meg kell állapítani azt, hogy lehetetlen helyzetüket nem mindig a pénztelenség, a munkanélküliség okozza. Nagyon sok cigány családfő jól keres, sokszor több pénzt visz haza egyéb dolgozónál. Nem tudnak a pénzzel bánni, nem tanulták meg a helyes, takarékos gazdálkodást. Fizetés idején a peremvidékeken csoportokban látható a részeg cigány. Különösen a cigányasszonyok viselkedése kiábrándító! Ezzel indokolja több kultúrotthon a cigányok látogatását tiltó határozatuk szükségességét. A nem cigány lakosság részéről viszont igen kevés megértés tapasztalható. A felvilágosító, nevelő munka helyett meg nem értés, durvaság jellemző. A munkahelyen ilyen jelenség nem tapasztalható. Kulturális helyzet: Az iskolaköteles cigánygyermekek beiratkoztak általános iskolákba. Igen kevés lehet azoknak a száma, akikről az iskola vezetői nem tudnak és így nem is iratkoztak be. Nagy mértékben csökkent a hiányzók száma is, de azért még nem megnyugtató a helyzet. Az iskolai szülői munkaközösségek jó munkája eredményeként kevés az olyan mulasztó, aki ruhahiány miatt nem jelenik meg a tanításon. A hiányzások magas számát az eredményezi, hogy a cigány szülők nem érzik az iskolábajárás szükségességét. A legnagyobb baj a bukások magas számában van. Igen sok a túlkoros gyermek. Gyakori jelenség, hogy 13-14 éves gyermek az I., vagy II. osztályba jár. Igen kevés az olyan cigánygyermek, aki a korának megfelelő osztályba jár. Ennek magyarázata, hogy a korábbi esztendőkben igen sok volt az iskolába nem járó cigánygyerek, ezeket felkutattuk, beírattuk, de magasabb kora ellenére is csak az I. osztályba kerülhetett. A rendes korban beiratkozottak zöme nem beszéli megfelelően a magyar nyelvet, igen szűk a fogalomköre, nem érti az olyan szavak jelentését sem, amely a többi gyermeknél nem igényel magyarázatot. Pedig általános megállapítása a nevelőknek az, hogy a cigányok nem rosszabb szellemi képességűek a többieknél. Az osztályok magas létszáma nem teszi lehetővé azt, hogy a ne-