Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei

felhasználásával készítették el a végrehajtó bizottság elé. Ezáltal tájékoztatni kívánták a végrehajtó bizottságot a jelenleg meglévő helyzetről. A beszámolóban javasoltakat alap-programnak vesszük. A határozati javaslatok elfogadása után az illetékes szakigazgatási szerveknek kell a megfelelő intézkedéseket megtenni ahhoz, hogy a feladatok terén előrehaladás történjen, és nekik kell kidolgozni a terveket a feladatok megvalósítására. A művelődésügyi osztály csak arra képes, hogy összefogja ezt a munkát, és folyamatosan tájékoztassa a végrehajtó bizottságot. A minisztérium elé javasolt határozat látszólag ellentétben van a Politikai Bizottság döntésével, azonban figyelembe kell vennünk a jelenlegi átmeneti állapotot, amelyet megszüntetni akarunk és ennek érdekében indokolt az egyes általános iskolák azon osztályaiban a kedvezményeket, biztosítani, ahol túlnyomórészt cigány származású tanulókat oktatnak. Ugyanis ezekkel, sokkal több a foglalkozás, ami ered onnan is, hogy őket az első osztályokban nagyon sokszor magyarul is meg kell tanítani, mivel ezt a nyelvet sem ismerik. Ennek a kérdésnek a városban történő megoldására a művelődésügyi osztály is programot dolgoz ki. Arra a kérdésre, hogy milyen a bűnözők aránya, választ adni nem tud. A határozati javaslatban foglaltakat az érdekelt szakigazgatási szervek vezetőivel megbeszélték, így többek között a mezőgazdasági osztály vezetőjével is, aki ígéretet tett arra, hogy segíteni fogja azt a törekvést, amelynek célja a cigány származású lakosságnak a különböző munkahelyeken, a termelőszövetkezetekben való foglalkoztatása. A Majális tér cigánytelepülésének felszámolására a II. 5-éves terv végére van javaslat. Kovács elvtárs figyelmét elkerülhette a határidő helyes megválasztása, amely véleményünk szerint reális. Végül megjegyzi, a cigányságnak vajdája nincsen, ilyen egyéniségű személy csak a Füzes dűlőben lakik, akivel azonban semmiféle problémát érdemlegesen megtárgyalni nem lehet. Vörös Márton elvtárs

: Elmondja, hogy a cigány albizottság megalakulása előtt is már szociális problémaként foglalkoztak a cigányok helyzetével. Az a tapasztalata, hogy amióta Pécsett megindult és híre terjedt a cigány albizottság működésének és általában az ilyen irányú társadalmi munkának, a cigányok beáramlása megindult a városba. Ez olyan mérvű, hogy a rendőrség segítségét kell kérni ennek további megakadályozására. Ezt követően megjegyzi, a cigány lakosság körében vajda nem található, csupán a Füzes telepen él ilyen jellegű feladattal magát felruházni vélt férfi, akivel azonban az együttes megegyezés sosem vezet eredményre, mert minden ilyen esetben a saját hatalmának féltése következtében a legcsekélyebb eredményes előrehaladástól is elzárkózik. Bernát János elvtárs: A statisztikai adatokból megállapítható, hogy a cigány bűnözők száma csak lényegtelen emelkedést mutat az egyéb bűnözőkkel szemben. A bűnözésnek nagy része besurranásos lopás, takarmány lopás vagy idegen tulajdonon való legeltetése az állatoknak. Kétségtelen megállapítható, az elmúlt években történt nagyarányú idevándorlása a cigányoknak, amiben nem utolsó sorban maga a városi tanács is közrehatott az építési engedélyeknek kozármislenyi lakosú cigányok részére történő kiadása tekintetében. Azért indokolt lenne, ha azokban az esetekben kapnának ezek lakást, amennyiben becsületes munkával élnek. Hozzászólások Gócz Béla elvtárs: A számokkal folytatja, miután ezek meglehetősen megnyugtatók. Országos viszonylatban a cigányok aránya 2 %, Pécsett 1 % alatt van. Ha egy olyan határozat