Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa üléseinek jegyzőkönyvei

— A cigánytelepek felszámolása Az elmúlt időszakban felerősödött a cigánytelepek felszámolásának üteme. Megszűnt a Vasas-II. Buzaberki cigánytelep. A György-aknai cigánytelepeken élő cigány családok száma 35-ről 10-re csökkent. Az István-akna melletti telepen élőké 3-ra mérséklődött. Mindez olyan körülmények között történt, hogy Pécsett a cigány lakosság összlétszáma időközben 3500-ról 4000 före nőtt. Jelenleg még találhatunk azonban telepeken lakó cigánycsaládokat. Kisgyőr iskola telepen 10 család 31 fővel, Zsigmond-telepen 3 család 7 fővel, Kapedli-féle vendéglő melletti telepen 5 család 30 fővel él. A telepek felszámolására a tanács pénzeszközöket biztosított. Megállapítható, hogy ez az összeg volumenében nem jelentős, ugyanakkor maradéktalanul nem is került évente felhasználásra. Ez a körülmény a szervezőmunka hiányosságaira is jelez. A telepek felszámolását elősegítette az e célra biztosított lakáskeret, az építési kölcsönök és egyéb szociális kedvezmények nyújtása is. 2. A cigány lakosság társadalmi beilleszkedése, szociális helyzete A cigány lakosság társadalmi beilleszkedéséhez a tanácsi szervek jelentős segítséget nyújtottak. A cigány lakosság szociális segélyezésben számarányukat jóval meghaladó mértékben részesültek. A gyámhatóság fokozottan ellenőrzi a veszélyeztetett cigány származású kiskorúak helyzetét, életkörülményeit. A művelődésügyi ágazat rendszeresen figyelemmel kiséri az iskolakötelezettség érvényesülését, a cigány fiatalok tanulását és megfelelően segíti iskolai nevelésüket. Az egészségügyi ágazat a komplex családgondozás keretén belül támogatja az egészségügyi és szociális körülmények javítását. Mindezek ellenére meg kell állapítani, hogy az elért eredményekkel a tett intézkedések nem állnak jelenleg még arányban. A tanácsi szervek erőfeszítéseinek hatékonyságát nagymértékben lerontja a cigány lakosság egyes részének negatív hozzáállása, szélsőséges életvitele. Megfigyelhető egy erőteljes rétegeződés a cigány lakosság körében. Jelentős a különböző ipari tevékenységet folytató családok száma, akik igen jó anyag bázissal rendelkeznek. Nagy számmal megtaláljuk ugyanakkor a rendkívül alacsony életszínvonalon élő réteget is. Említést érdemel, hogy a jó anyagi körülmények között élő cigánycsaládok jelentős részénél nem tapasztalható életmód változás. A cigány lakosság körében újszerű jelenség az utóbbi időben a kolóniák kialakulása. Ilyennel találkozhatunk a Pipacs utca, a György-akna környékén, Malomban, illetve Nagyárpádon. Az itt élők zömmel fuvarozásra, állattartásra vállalkoznak. Túlnyomó többségben hatósági engedély nélkül, kontár munkát végeznek. Ezek körében általános jelenség, hogy hajlandóságot sem mutatnak élet- és lakáskörülményeik saját anyagi ráfordítás útján történő megoldására, ugyanakkor emelkedett öntudattal követelik az állami erőforrásokon alapuló megkülönböztetett bánásmódot. A kolóniák a lakosság körében kedvezőtlen hatást váltanak ki. Megfigyelhető, hogy növekszik a cigányok iránt tanúsított ellenszenv. Ezt a körülményt nemcsak a társadalmi együttélési szabályokat jellemzően semmibevevő magatartásuk, hanem a cigányok által elkövetett bűncselekmények növekvő száma is felerősíti. A városhoz képest kedvezőbb a városkörnyékben élő cigány lakosság helyzetének alakulása. A számadatok bizonyítják, hogy nagyobb arányban vállalnak rendszeresen munkát. Közösségi magatartásuk kedvező, társadalmi beilleszkedésük előrébb tart. Ezt a folyamatot nagyon elősegíti az a körülmény is, hogy a községekben nem kolóniákban élnek, hanem együtt a község többi lakójával. Ez miatt jobban érvényesül velük kapcsolatban a társadalmi kontroll, a közösségi ráhatás.