Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa üléseinek jegyzőkönyvei

3. A cigány lakosság foglalkoztatottsága A munkavégzés a cigányság körében is alapvetően determinálja az életmód, életforma kialakulását. Ezen túlmenően a tapasztalatok bizonyítják, hogy döntő láncszeme társadalmi beilleszkedésüknek is. Pécsett a munkaképes korú cigány lakosság 60 %-a dolgozik rendszeresen. A cigány nők helyzete ebben a vonatkozásban kedvezőtlenebb a férfiakénál. Csupán 30 %-uk végez rendszeresen munkát. Jellemző adat, hogy a foglalkoztatottsági arány a városkörnyéki községekben kedvezőbb képet mutat, mint a városban. A munkaügyi osztály 13 munkáltatónál végzett felmérése útján nyert adatok szerint a cigány munkavállalók közül négy fő kivételével valamennyi fizikai dolgozó. Ezen belül a szakmunkások aránya elenyésző, mindössze 7%. Általában elmondható tehát, hogy a cigányság jelenlegi felkészültsége magasabban kvalifikált munkavégzésre nem ad lehetőséget. Iskolai végzettségük rendkívül alacsony, nagymérvű a vándorlás körükben, magas az ingázók száma, továbbá munkahelyi beiskolázásuk hozzáállásuk révén is komoly nehézségekbe ütközik. Kedvezőtlen a cigány munkavállalók elhelyezkedésének aránya a különböző foglalkozási ágak között. Jellemzően kevesen vállalják a mezőgazdasági munkát. Tapasztalat továbbá, hogy feltűnően magas körükben a munkahely-változtatások száma. A munkaügyi szakigazgatási tevékenység elsőrendű célkitűzése a fenti kedvezőtlen arányok megváltoztatása. Ennek érdekében aktívabb szervezőmunkára, szorosabb kapcsolat-tartásra van szükség az érintett munkáltató szervekkel. A kölcsönös tájékoztatás, informálás megfelelő. A munkábaállással kapcsolatos feladatok végrehajtása terén a Munkaügyi Szolgáltató Iroda felvilágosító, szervező tevékenysége színvonalas. Örvendetes, hogy a vállalatok jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a cigányszármazásúak körében az állandó munkavállalók aránya javuljon. Indokolatlan megkülönböztetéssel nem találkozhatunk. A munkahelyi beilleszkedés elősegítése érdekében általános tapasztalat, hogy a munkáltatók kiemelten foglalkoznak a cigány dolgozókkal, kijelölt patronálók útján. Segítik szociális problémáik megoldását, általános iskolai végzettségük elérését. Példaként említjük csupán a Kertészeti Vállalat kollektív szerződésében rögzített előírást, amely szerint amennyiben a cigány munkavállaló fennálló munkaviszonya alatt megszerzi az általános iskolai végzettséget, pénzjutalomban részesül. 4. A cigány lakosság lakáshelyzete Az elmúlt években jelentősen javult a városban élő cigányság lakáshelyzete. Ugyanakkor utalunk arra is, hogy még jelentős a telepeken élő cigány családok száma A városban kialakult kolóniákon lakó cigány családokról pontos nyilvántartás nincs. Újólag említjük, hogy a telepeken és kolóniákon lakó cigány családok közül többen rendelkeznek jelentős jövedelemmel, ami saját erőforrásból történő felemelkedéshez kellő alapot nyújt. Lakásgondjuk saját erőből történő megoldására azonban általában nem mutatnak hajlandóságot. A végrehajtó bizottság a cigánytelepek felszámolására huzamosabb idő óta évente 3 lakást biztosított. A kedvezményes lakásakció keretein belül további 2 család részesül támogatásban. Szervezett akcióban tehát évente 5 család lakáshoz juttatása biztosított. Ezen felül azt is jelezni kell, hogy jelentős számú cigány család kerül fel a lakáselosztási névjegyzékre a gyermekek magas száma, vagy egyéb szempontok alapján. A lakáshoz juttatás terén alapvető módszer a lépcsőzetes igénykielégítés. Hátráltatja ezt a munkát azonban, hogy több cigány család sem a használatbavételi díjat, sem a fenntartási költségeket nem tudja, esetenként nem is akarja vállalni. Gondot okoz az is, hogy a lakásügyi hatóság nem rendelkezik a lépcsőzetes elhelyezéshez szükséges kellő számú komfort nélküli vagy alacsony komfortfokozatú lakással. Tovább növeli a feszültséget, hogy több