Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Titkárságának iratai

ezek az osztályok eredményesek, fenntartásuk és ahol szükséges, szervezésük továbbra is indokolt. Egyes pedagógusok és szakfelügyelök pályázati ösztönzésre vagy anélkül összegyűjtötték és elemezték a cigány tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatos tapasztalatokat. Hasznos lenne ezek szélesebb körben történő összegyűjtése, feldolgozása és a pedagógiai szaksajtóban való publikálása. Sajnos a befektetett sok munka még nincs arányban az eredménnyel, mert a cigányok rossz szociális helyzete, egyes iskolák és tanácsok engedékenysége miatt a cigány gyermekek többsége megreked az alsó tagozatban, nem végzik el az általános iskola 8 osztályát, ami lehetetlenné teszi, hogy valamilyen szakmai képzést szerezhessenek. A rendelkezésre álló adatok szerint Békés megyében a cigány tanulók 44 %-a túlkoros és csak 4,5%-uk jutott el a VIII. osztályig. Győr megyében 2 %, Szabolcs megyében 1 -2 % jut el a VIII. osztályig. Igen nagy aránytalanságok vannak az egyes megyék között a tanköteles korú cigány tanulók számában. Pl. Csongrád megyében 915, Szabolcs megyében pedig 8250 tanköteles gyermek oktatását-nevelését kell megoldani. A cigány tanulók számbeli növekedése miatt a probléma egyre súlyosabbá válik. A javuló tendenciák ellenére sem látszanak elegendőnek a megyék eddigi akciói, kezdeményezései. Az iskolás gyermekek érdekében tett erőfeszítéseket mindenek előtt az otthoni környezet, a család elmaradottsága hatástalanítja vagy rontja le. A tanácsok és a társadalmi szervezetek jelentős erőfeszítéseket tesznek a felnőtt lakosság iskolán kívüli népmüvelésbe való bevonására. Sok közösségben a letelepedett cigányok beilleszkedtek a kulturális életbe és megfelelő magatartással a közösség többi dolgozójával együtt részt vesznek a helyi kulturális rendezvényeken. Egyre több községben a műkedvelő mozgalomba bekapcsolódnak a cigány fiatalság legműveltebb elemei. Kár, hogy a korábban létrejött és jól működő, sőt hírnévre szert tett cigány művészeti együttesek működésüket főként anyagiak híján lassan teljesen beszüntetik. Előfordul, hogy a cigányok nem megfelelő viselkedése és ápolatlansága miatt a kulturális rendezvényeken még adódnak súrlódások a magyar és cigány lakosság között. A cigányok részéről legnagyobb érdeklődés a mozilátogatás iránt tapasztalható, több községben igénylik, hogy a jelenleginél gyakrabban legyen filmvetítés a helyi moziban. Az elmúlt években a korábbihoz képest nőtt a községi könyvtárak - főként a fiatal - cigány olvasóinak száma. Néhány helyen a művelődési ház keretében a kulturált magatartás elsajátítása érdekében a cigányok részére speciális kulturális foglalkoztatásokat szerveznek. A közöttük végzett kulturális tevékenység leggyakoribb formája, hogy részükre a telepen ismeretterjesztő előadás sorozatokat tartanak. Ennek témája többségében egészségügyi tárgyú (családtervezés, (abortusz ) felvilágosítás a káros szenvedélyek ártalmairól; a kereset helyes felhasználása; személyi és környezeti higiénia; helyes táplálkozás stb.). Helyenként a világnézeti és az állampolgári nevelés céljából felvilágosító előadásokat tartanak (jóslás, kuruzslás, babonák, barátom a könyv, gyermeknevelés, szülői tekintély, a szocialista állam, szocialista jog stb. címmel). Néhány helyen a házkörüli teendők helyes ellátásának ismertetésére is tanítják őket, (főző tanfolyam; háztartás gazdálkodás stb.). Az utóbbi években csökkenést mutat a cigány analfabéták alapismereti tanfolyamokon való részvétele. Ennek természetes oka, hogy az öregedéssel fokozatosan csökken azon írni-olvasni nem tudók száma, akiket indokolt a tanfolyamokra bevonni. Megállapítható az