Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Titkárságának iratai

is, hogy az utóbbi időben a tanácsi és társadalmi szervek sem szorgalmazták eléggé az ilyen tanfolyamok létrehozását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legelmaradottabbaknál csak a helyszínen (telepen) végzett kulturális munka esetén számíthatunk eredményre. A beilleszkedett, fejlettebb cigányok viszont általában nem kedvelik a részükre külön szervezett kulturális foglalkozásokat, a nem cigány dolgozókkal együtt kívánnak részt venni a kulturális rendezvényeken. Megállapítható, hogy a sok helyen mutatkozó helyi eredmények ellenére a cigányok között végzett tömegkulturális nevelő munka csak szerény előrehaladást mutat. Széleskörű társadalmi és állami összefogással az eddigieknél többet kell tenni a felnőtt cigány lakosság kulturális nevelése, kulturális igényeinek fejlesztése érdekében. Ebből a szempontból kulcskérdés a cigány nőkkel, anyákkal való fokozottabb törődés, annál is inkább, mert köztük van a legtöbb analfabéta. 2. Összefoglalva megállapítható, hogy a cigány lakosság helyzetének javulásában a Politikai Bizottság határozatának végrehajtásaképpen bizonyos előrelépés tapasztalható. A mutatkozó eredmények azonban nem kielégítőek. A társadalom egészének fejlődése, ugyanakkor a cigányok elmaradottsága és számbeli növekedése a problémákat egyre inkább mélyíti és sürgeti a megoldást. Továbbra is igen fontos politikai és társadalmi szükségszerűség tehát a velük való fokozott törődés, a társadalmi beilleszkedésük gyorsítása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi részintézkedések mellett átfogó, összehangolt, központi intézkedésekre, útmutatásokra és az eddigieknél jelentősebb anyagi eszközökre van szükség a párthatározatban foglalt feladatok gyorsabb ütemű végrehajtásához. Célszerű központi segítséggel növelni a tanácsok eddigi irányító tevékenységének hatékonyságát és anyagi lehetőségeit. Szükséges a pártszervezetek támogatásával és irányításával, a társadalmi szervek jobb bekapcsolásával rendszeressé tenni a politikai- és nevelő munkát. A cigány lakosság helyzetének jobb megismerése, a távlati elképzelések megalapozása, valamint a tennivalók részletes és komplex kimunkálása érdekében szükséges a cigány lakosság helyzetének tudományosan megalapozott szociológiai elemzése. Ehhez célszerű felkérni a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy az információs rendszer keretében a cigány lakosság demográfiai és szociológiai helyzetét teljes körűen mérje fel az 1970. évi népszámlálás alkalmával. Javasoljuk, hogy a termelést irányító főhatóságok és a SZOT az ipari és mezőgazdasági üzemek, valamint a szocialista brigádok patronáló munkájának igénybevételével segítsék elő a cigány fiatalok szakmunkás-képzését. A munkaügyi helyzet javítása, illetve a munkába-állítás érdekében indokolt a vállalatok figyelmét felhívni a cigány dolgozók tervszerű foglalkoztatására, különös figyelmet fordítva a mezőgazdaság, az építőipar és a tanácsi ipar területére. Az ezekkel kapcsolatos tennivalók lebonyolítására a Bizottság felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a Munkaügyi Minisztériumot. A telepek felszámolásának meggyorsítása és a lakáshelyzet javítása érdekében az ÉVM elkészítette a Kormány elé teendő előterjesztés tervezetét. A cigányok gyorsabb ütemű világnézeti, kulturális fejlődése, egészségügyi felvilágosítása, kulturált magatartása érdekében szívósabb és türelmesebb oktató-nevelő, felvilágosító munkával és a helyzetnek megfelelően differenciált tartalmú kulturális ellátással kell bennük a kulturális igényeket felkelteni és kielégíteni. A nem cigány lakossággal is szükséges megértetni a cigány lakosság gyorsabb ütemű