Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Titkárságának iratai

élveszületések száma igen kedvező, kezdik jobban igénybe venni az egészségügyi szakszol­gálatot, nagyobb gondot fordítanak a környezet és a személyi tisztaságra. Néhol még bizalmatlanok, különösen a gyermekek az orvosokkal, egészségügyi dolgo­zókkal szemben. Nem jelennek meg a kötelező szűrővizsgálatokon, nem veszik igénybe a biztosított tisztálkodási lehetőségeket. Csaknem eredménytelenek a családtervezésre, szü­letés-szabályozásra vonatkozó törekvések. Minden erőfeszítés ellenére is több helyen nem kielégítő a telepek közegészségügyi állapota, emiatt sok a fertőző megbetegedés. Gyökeres változást csak a telepek felszámolása hozhat. Számos jó példa van arra, hogy átmeneti intézkedésekkel megyéink javítják a telepek közegészségügyi helyzetét, vízellátását. Bács-Kiskun megye a vízügyi beruházások 10%-át a cigánytelepek egészséges ivóvízellátásának biztosítására fordítja. A tanácsoknak súlyos gondot okoznak a cigányok megoldandó szociálpolitikai problé­mái. Nagy a segélyezettek száma, az ingyenes egészségügyi ellátás. Jelentős a bűncselekményekből eredő kártételek összege, 1965 óta több helyen aktivizá­lódtak a cigány bűnözök. Az utóbbi években nőtt a cigányok által elkövetett élet- és vagyon elleni súlyos támadások száma is. A nagyvárosok peremvidékein veszélyes bűnözőkből álló cigány családok telepedtek le, számuk egyes helyeken gyorsan nő. 1964-ben mintegy 4300, 1965-ben 5300 és 1966-ban 5500 cigány követett el bűncselek­ményt. A rendőri szervek által vádemelésre átadott bűnügyek száma 1964-ben kb. 3300, 1965-ben 3 700, 1966-ban pedig 4200 volt. A Belügyminisztérium a fentiek miatt erősítette és erőteljesebben koordinálta a rendőri szervek munkáját. Ennek eredményeként az elmúlt években felszámoltak több olyan bűnöző csoportot, melynek tevékenysége országrészekre (szomszédos országokra) is kiterjedt. A cigány állami gondozott fiatalok aránya 25-30%-os. A megyék általában igyekeznek az állami gondozott cigánygyermekeket nevelőottho­nokban elhelyezni. Pl. a Baranya megyei csertői nevelőotthonban elhelyezett állami gondo­zott tanulók aránya csaknem 50 %-os. Szép és követendő példa az, hogy a mecseki Uránbá­nya egyik szocialista brigádja rendszeresen és eredményesen patronálja a csertői nevelőott­hon gyermekeit, köztük a cigánygyermekeket is (üdültették őket). d) A művelődés területén a legfőbb probléma a cigánygyermekek beiskolázása, az általá­nos iskola elvégeztetése, a szakmai képzettség biztosítása. A tanulók iskolába-járasát erőteljesen szorgalmazzák a tanácsok, a szülői munkaközös­ségek, társadalmi szervezetek, sok lelkes egészségügyi és pedagógus dolgozó. Különböző szociális juttatásokkal a cigány szülők szemléletének formálásával segítik a feladat megol­dását. A fenti célkitűzések megvalósítását szolgálják a 112.598/1962., a 102.668/1962. és a 18.435/1967./III. sz. művelődésügyi miniszteri utasítások. Ezek lehetővé teszik az átmeneti jellegű külön osztályok és térítés nélküli napközis csoportok szervezését, a térítés-mentes óvodai csoportok, illetve az iskolás kor előtti féléves előkészítő tanfolyamok engedélyezé­sét, illetve létrehozását. Az utasítások hatálybalépésekor a megyék sok helyen szerveztek cigány osztályokat, melyek száma a szükség szerint emelkedett. 1962-ben 70, 1963-ban 94 cigány osztály mű­ködött. (Ujabb összesítő adatokkal nem rendelkezünk.) Az ilyen osztályokban tanuló gyer­mekek tanulmányi eredményei jobbak, mert mód van a tananyag más ütemezésére, az ott­honi tanulás hiányának figyelembe vételére. A többéves tapasztalatok bizonyítják, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents