Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Titkárságának iratai

Összesen: 2277 db (megjegyzés: kis hányadát nem cigányok kapták, erre vonatkozó adatok nincsenek.) A teljesítés az időarányos előirányzathoz képest 67%-os. A lemaradás oka a kezdeti időszakban mutatkozó szervezési, beindítási problémák mellett a helyes munkamódszer kialakulatlansága és a jelenleg is érvényes éves pénzügyi gazdálkodási rend. A kezdeti fejlődés ellenére probléma, hogy az előzetes becslések során jelzett 25 000 helyett 49 000 lakást kellene felépíteni (feltehetően ma már ez a szám is alacsonyabb a tényleges helyzetnél). A jelenlegi ütem mellett több évtized kellene a telepek felszámolásához, ha az időközbeni népszaporulatot figyelmen kívül hagyjuk. A cigánytelepek felszámolásának üteme tehát az eredeti elképzelésekhez képest jelentősen lemaradt. Már 1967-ben előrelátható volt, hogy a 15 éves lakásfejlesztési program keretében a feladatot nem lehet végrehajtani. A 2047/1967 (VIII. 8.) Korm. sz. határozat a kölcsönfelvételeket könnyítette. Szükség van további könnyítésekre, mert sokan nem tudják a 10%-os előtakarékosságnak megfelelő összeget előteremteni. Indokolja ezt az építési költségek jelentős növekedése is. Az ÉVM hatféle ajánlott tervet készített 60-100 000 Ft közötti lakóházankénti költséggel, segítséget nyújtva ezzel az építtetőknek. Ezek mellett szükség lenne olyan tervek készítésére is, melyeket a nagyobb városokban is használni tudnának. 1969-ben 1200-ra nőtt az előirányzott lakások száma. Az ÉVM kidolgozta az előirányzat megyei bontását és megküldte a tanácsoknak. Az igények alapján indokolt lenne az 1970. évi előirányzatot 1500-ban megállapítani. A IV. ötéves terv előkészítő munkálatai során az ÉVM felkérte - közölve a IV. ötéves terv előirányzati keret felhasználásának előzetes tervezetét - a megyei szintű tanácsok végrehajtó bizottságait olyan tervjavaslat készítésére, mely feltünteti az eddig épített és előkészített lakások, a telepek felszámolásának, valamint az 1969-70. évben várható teljesítésnek adatait is. A központi elképzelések a IV. ötéves tervre 10 000 db új lakás létesítését irányozzák elö, amit célszerű lenne emelni. Ezt az igényt igazolják az ÉVM-nek megküldött megyei tervek is. A tanácsok állami bérlakásokból eddig igen korlátozottan tudtak lakást juttatni a cigányok számára. E téren előreláthatóan a IV. ötéves tervben is hasonló lesz a helyzet. Kevés a lehetőség a későbbi időpontban lebontásra kerülő telepek közegészségügyi helyzetének javítására. Az akció eredeti célkitűzésének, nevelő hatásának, mozgósító erejének megtartása érdekében szükséges lenne kettéválasztani és lehetőleg kielégíteni a jogos (minden feltétellel rendelkező) egyedi igényeket, a tömegesen, válogatás nélkül áthelyezni szükséges telepi lakosok ügyeitől (idegenforgalmi stb. érdekek). Engedélyezni kellene, hogy a négy lakást el nem érő telepek, ha a lakások igen rosszak és az ott élő családok állandó munkaviszonnyal rendelkeznek, besorolhatók legyenek az új lakást elnyerők közé, valamint azok is, akik már kikerültek a telepekről, de az új lakásépítés nagyobb terheit nem tudják vállalni. c) Egészségügyi és szociális helyzet Ennek javítását az egészségügyi szakterület állandóan napirenden tartja. A tanácsok nagyra értékelik a Magyar Vöröskereszt tevékenységét, mely komoly segítséget nyújt a cigány telepek tisztasága, az egészségügyi felvilágosítás, a szociális családvédelmi problémák megoldásában, Ezek hatására mutatkoznak eredmények: csökken a csecsemőhalandóság, az