Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Titkárságának iratai

Tájékoztató a cigányság helyzetéről és javaslatok helyzetük fokozatos javítására 1. A cigány lakosság helyzete, következtetések Hazánk felszabadulása, a szocialista célkitűzések fokozatos megvalósítása lehetővé tette hazánkban is az elmaradt dolgozó néprétegek felemelkedését, akik éltek is e lehetőségekkel. A cigányság is megindult a felemelkedés útján, azonban a kelleténél lassúbb ütemben. Ezért az általános fejlődéshez viszonyítva a cigányok elmaradottsága egyre szélesebb társadalmi kontrasztot mutat, bár szocializmust építő államunk a többi dolgozóhoz hasonlóan számukra is azonos lehetőségeket biztosított. Az elmaradás okai egyrészt abban keresendők, hogy életkörülményeik, felfogásuk, műveltségük, igényességük az összes néprétegek között a legalacsonyabb, másrészt abban, hogy ezek miatt a nem cigány dolgozókban évszázados múltra visszatekintő ellenérzés, lebecsülés is nehezített a társadalomba való beilleszkedésüket, felemelkedésüket. Az is igaz, hogy a felszabadulás után hosszú ideig nem is kerestük elég tudatosan szerepüket, helyüket a szocializmus építésében. A fentiek politikailag és társadalmilag egyre inkább szükségessé tették a cigányokkal való tervszerű foglalkozást, törődést. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának 1961. majd 1963. évi, a cigány lakosság helyzetének megjavításával kapcsolatos határozata nyomán az egyes államigazgatási és társadalmi szervezetek feladatainak koordinálására létrehozott társadalmi bizottságok különböző intézkedésekkel elősegítették az elmaradt cigány rétegek társadalomba való beilleszkedésének meggyorsítását. A megyei és az alsóbb szintű tanácsi végrehajtó bizottságok üléseiken az előírásoknak megfelelően általában évenként tárgyalták a feladatokat, intézkedési terveket készítettek. A 2014/1964.(V. 4.) Konu. sz. határozat bizonyos anyagi alapot teremtett a cigánytelepek felszámolásához. A cigányok helyzetének javítása érdekében mind több helyen eredményes erőfeszítéseket tesznek a párt és tanácsi szervek, társadalmi szervezetek, a rendőrség, pedagógusok és egészségügyi dolgozók. Számos család fejlődése megindult, de a cigányok zömének helyzetében lényeges változás még nem következett be. Mindez azzal is összefügg, hogy a partes kormányhatározatok megjelenése után a főhatóságok rész-intézkedéseket adtak ki; olyan, a feladat komplex jellegének megfelelő intézkedések nem születtek, melyek megfelelő eligazítást, segítséget adtak volna munkába helyezésükhöz, nevelésükhöz, társadalmi felemelkedésükhöz. Állami vonalon a közelmúltban folyó munkát a telepek felszámolásával kapcsolatos felmérő és előkészítő munkák jellemzik A társadalmi szerveztek közül főleg a Magyar Vöröskereszt és a Nőtanács tevékenykedik, ritkábban a Hazafias Népfront és a szakszervezetek is. Kevésbé aktivizálódott a KISZ, a különböző szövetkezeti szektorok sem foglalkoztak kellően a problémával. Az utóbbi időkben a közvélemény kedvezően alakult, a vélemény-nyilvánítás a cigányokról differenciáltabb, kevésbé általános. Egészséges társadalmi igény mutatkozik a problémák megoldása iránt. A cigányok nem egyformán fogadják a helyzetük megjavítása érdekében tett különböző