Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Titkárságának iratai

erőfeszítéseket. A beilleszkedőben lévő réteg élni kíván a lehetőségekkel, maga is részt kíván venni sorsának javításában. Sok helyen azonban problémát jelent, hogy a beilleszkedett, a feltételekkel rendelkező cigány családok a megyei lakásépítési hitelkeretek szűk volta miatt nem kaphatnak lakásépítési kölcsönt, emiatt becsapottnak érzik magukat és ennek hangot is adnak. Pl. Baranya megyében a siklósi járásban 66, minden feltétellel rendelkező cigány család szeretne építeni, de a járásnak mindössze 3-4 hitelkeret jut. A társadalmi beilleszkedést jelzi az is, hogy megszűnőben van a vajdasági szervezet, a megyék többségében már meg is szűnt. Bár még sok helyen és sok alkalommal megmutatkozik és tapasztalható a cigányok faji összetartozásának tudata (egyes falvakban a lakások vásárlásával előállható koncentrálódás; fogamzásgátló szerek használatának elutasítása, vagy a terhesség megszakításának ellenzése) több tényező elősegíti és több jelenség mutatja (zárt telepek fokozatos felszámolása, vajdaság intézményének megszűnése, vegyes házasság-kötések stb.) e tudati állapot gyengülésének tendenciáját. Változatlanul fennáll, hogy az értelmiségivé vált cigányokra általában továbbra sem lehet számítani cigányok között végzendő nevelő, stb. munkában. Problémát jelent, hogy mindeddig nem történt meg a cigány lakosság helyzetének tudományosan is megalapozott szociológiai elemzése. Bizonytalanok a cigány lakosság számára vonatkozó 1964. évi felmérés jelenleg használt adatai is (1. sz. melléklet). Ezt igazolják egyes 1968. évi reprezentatív megyei felmérések. Példa erre a következő: Baranya megyében az 1954. évi felmérés szerint 1593 családban 5.017 fő élt. Az 1986. évi felmérés szerint pedig 2. 900 családban 14. 959 fő él. Pécsett a korábbi 96 családdal és 390 fővel szemben ma 161 család él 742 fővel. Az adatok közötti jelentős eltérés oka egyrészt az, hogy az 1964. évi felmérés nem volt elég pontos, másrészt pedig a dinamikus népszaporulat és beáramlás !! Nincsenek statisztikai adatok az óvodás és iskoláskorú cigány lakosságra vonatkozóan. Általában tudjuk, hogy számuk elég gyorsan gyarapodik; a beiskolázatlanok, a lemorzsolódottak, a bukottak és a túlkorosok többsége közülük kerül ki. További probléma, hogy az iskolába kerülő gyermekek egy része nem tud magyarul (nincs egységes nyelvük), emiatt helyesen - iskolára előkészítő tanfolyamokat szerveznek számukra az úttörő mozgalom támogatásával. Sokan vannak közöttük, akik igen alacsony erkölcsi színvonalon állva szemlélői az érdekükben történt intézkedéseknek, sőt szándékosan hátráltatják a helyes törekvések megvalósulását. a) Munkába helyezés A több, mint 55 000 családban élő 222 000 fő közül a munkaképes korúak száma mintegy 60 000 fő. Ennek kb. 46%-a - 27 000 fő - áll munkaviszonyban. Állandó jellegű foglalkoztatásukat kedvezően befolyásolja a több munkaalkalom és a növekvő munkakészség. Több megyében nő az állandóan dolgozó cigányok száma. A növekedés az 1962-63-as adatokhoz képest 10%-os. Az arány ennek ellenére sem kielégítő, mert a munkaképesek közül a nem dolgozók aránya még mindig magas, sőt egyes megyékben az utóbbi években növekedett. Pl. Fejér megyében 1962-ben 21%, 1965-ben 17%, 1968-ban 24%. Békés megyében 1964-ben 18,2%, 1968-ban 20,9% a munkaképesek közül a nem dolgozók aránya. Somogyban 35, és Veszprémben 37% nem dolgozik. A munkába bevont dolgozók számának emelkedése sem jelenti feltétlenül a probléma megoldásában való fokozatos előrehaladást, mert nem ellensúlyozza az évről évre munka-