Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága Titkárságának iratai

erőfeszítéseket. A beilleszkedőben lévő réteg élni kíván a lehetőségekkel, maga is részt kí­ván venni sorsának javításában. Sok helyen azonban problémát jelent, hogy a beilleszke­dett, a feltételekkel rendelkező cigány családok a megyei lakásépítési hitelkeretek szűk vol­ta miatt nem kaphatnak lakásépítési kölcsönt, emiatt becsapottnak érzik magukat és ennek hangot is adnak. Pl. Baranya megyében a siklósi járásban 66, minden feltétellel rendelkező cigány család szeretne építeni, de a járásnak mindössze 3-4 hitelkeret jut. A társadalmi beilleszkedést jelzi az is, hogy megszűnőben van a vajdasági szervezet, a megyék többségében már meg is szűnt. Bár még sok helyen és sok alkalommal megmutatkozik és tapasztalható a cigányok faji összetartozásának tudata (egyes falvakban a lakások vásárlásával előállható koncentráló­dás; fogamzásgátló szerek használatának elutasítása, vagy a terhesség megszakításának el­lenzése) több tényező elősegíti és több jelenség mutatja (zárt telepek fokozatos felszámolá­sa, vajdaság intézményének megszűnése, vegyes házasság-kötések stb.) e tudati állapot gyengülésének tendenciáját. Változatlanul fennáll, hogy az értelmiségivé vált cigányokra általában továbbra sem le­het számítani cigányok között végzendő nevelő, stb. munkában. Problémát jelent, hogy mindeddig nem történt meg a cigány lakosság helyzetének tudo­mányosan is megalapozott szociológiai elemzése. Bizonytalanok a cigány lakosság számá­ra vonatkozó 1964. évi felmérés jelenleg használt adatai is (1. sz. melléklet). Ezt igazolják egyes 1968. évi reprezentatív megyei felmérések. Példa erre a következő: Baranya megyé­ben az 1954. évi felmérés szerint 1593 családban 5.017 fő élt. Az 1986. évi felmérés szerint pedig 2. 900 családban 14. 959 fő él. Pécsett a korábbi 96 családdal és 390 fővel szemben ma 161 család él 742 fővel. Az ada­tok közötti jelentős eltérés oka egyrészt az, hogy az 1964. évi felmérés nem volt elég pontos, másrészt pedig a dinamikus népszaporulat és beáramlás !! Nincsenek statisztikai adatok az óvodás és iskoláskorú cigány lakosságra vonatkozóan. Általában tudjuk, hogy számuk elég gyorsan gyarapodik; a beiskolázatlanok, a lemorzsoló­dottak, a bukottak és a túlkorosok többsége közülük kerül ki. További probléma, hogy az is­kolába kerülő gyermekek egy része nem tud magyarul (nincs egységes nyelvük), emiatt ­helyesen - iskolára előkészítő tanfolyamokat szerveznek számukra az úttörő mozgalom tá­mogatásával. Sokan vannak közöttük, akik igen alacsony erkölcsi színvonalon állva szemlélői az érde­kükben történt intézkedéseknek, sőt szándékosan hátráltatják a helyes törekvések megvaló­sulását. a) Munkába helyezés A több, mint 55 000 családban élő 222 000 fő közül a munkaképes korúak száma mint­egy 60 000 fő. Ennek kb. 46%-a - 27 000 fő - áll munkaviszonyban. Állandó jellegű foglalkoztatásukat kedvezően befolyásolja a több munkaalkalom és a növekvő munkakészség. Több megyében nő az állandóan dolgozó cigányok száma. A nö­vekedés az 1962-63-as adatokhoz képest 10%-os. Az arány ennek ellenére sem kielégítő, mert a munkaképesek közül a nem dolgozók aránya még mindig magas, sőt egyes megyék­ben az utóbbi években növekedett. Pl. Fejér megyében 1962-ben 21%, 1965-ben 17%, 1968-ban 24%. Békés megyében 1964-ben 18,2%, 1968-ban 20,9% a munkaképesek közül a nem dolgozók aránya. Somogyban 35, és Veszprémben 37% nem dolgozik. A munkába bevont dolgozók számának emelkedése sem jelenti feltétlenül a probléma megoldásában való fokozatos előrehaladást, mert nem ellensúlyozza az évről évre munka-

Next

/
Thumbnails
Contents