Dokumentumok a pécsi cigányság történetéből 1959-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 11. (Pécs, 2003)

Pécs Megyei Jogú Város Tanácsa üléseinek jegyzőkönyvei

Azonban meg kell azt is mondani, hogy városunkban a cigány probléma nem az első és a legfontosabb. A cigányságot három részre lehet általában osztani. A zenészek már hozzászoktak a rendes lakáshoz és igényeik vannak. A másik részük még az erdőben él és dolgozik, most kezd a városba telepedni, míg a harmadik részük un. kolompár cigány, akik még most is kupeckedésből igyekeznek élni és rendkívül nehéz őket rendes munkához szoktatni és állandó lakóhelyhez kötni. Hangsúlyozza a nevelömunka fontosságát és felhívja az albizottságot, valamint a társadalmi szervek vezetőit, hogy nagy gonddal végezzék továbbra is azt a munkát, amely a cigány származású lakosság egészének mielőbbi felemelkedését fogja biztosítani. Kabar Ferenc elvtárs: Pécsett a cigánykérdés nem a legfontosabb probléma, de fontos, azt a kialakult vita bizonyítja. Vörös elvtárs elvi kérdéseket tisztázott, ebből kívánok egyet kiemelni. A cigány kérdés nem nemzetiségi kérdés, ezt azért emelem ki, mert a tanévnyitás előtt sokan jöttek azzal a kérdéssel, hogy István-aknán nyissunk cigányiskolát. A kérelmezők között tanácstagok voltak. Azt szeretném elmondani, hogy ez ellenkezne Pártunk határozatával, de éppen a legfontosabb nevelő hatástól vonjuk el a cigányokat ilyen iskola létesítésével. A környezet alkalmas a nevelő munkára leginkább, éppen ezért nem csinálunk cigány osztályt. Felmerült olyan probléma is, hogy a pedagógusok nem kezelik úgy a cigánygyerekeket, mint a másikakat. Találkozunk ilyen jelenséggel is, de ez nem általános. Egy bizonyos fokig az idegenkedés megmagyarázható, mert a tanulmányi eredményt lerontják ezek a gyerekek. Éppen ezért helyes lenne felterjesztéssel élni a P.M.-hez, járuljon hozzá, hogy a cigányvidékeken csoportbontásos létszámot engedélyezzen, ami annyit jelent, hogy a cigánylakta vidékeken nem 51 létszámra lehetne bontani az osztályt, hanem 30, vagy 15 gyerekre, így a pedagógus többet tudna foglalkozni, mint 45-50 gyerekkel. A munkahely problémája. A magam részéről is kilincseltem 1-2 cigány ügyében, de nem mindig sikeresen. Az lenne a leghelyesebb, ha a végrehajtó bizottság segítségével a cigány albizottság összehívna egy ülést vállalatvezetők részvételével és ott beszélnék meg közösen ezt a dolgot. Iskolai vonalon kötelezővé tesszük, hogy minden iskolába jelöljenek ki egy pedagógust, aki a cigánykérdést megvizsgálja és azzal foglalkozik. Az igazgatók pedig évente két alkalommal jelentést küldenek a cigány tanulók helyzetéről. Nagy gondot okoz az iskolákban a cigány tanulók nyilvántartása. A pedagógusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy beiskolázzák a gyerekeket, azonban ezek, ha egyszer elköltöznek, akkor nyomuk veszik, még a rendőrségi nyilvántartások sem adnak útmutatást, hogy hol tartózkodnak. Véleményem szerint ezt a kérdést cigány albizottság egyedül megoldani nem tudja. Azt feltétlen meg kell említeni, hogy az elmúlt évben ez a bizottság sokat dolgozott és sokat tett a cigányok érdekében. Kiss Istvánné elvtársnö: A legnagyobb elismeréssel beszélhetünk arról a munkáról, amelyet a cigány albizottság végzett, ismerem azokat a nehézségeket, amellyel küzdenek. Elismeréssel tartozunk Szabolcs és Vasas II. munkás és bányász asszonyainak is azért az igen szívós és kitartó munkáért, amelyet a cigányokért végeztek. Megszervezték a cigányasszonyoknak a nömozgalomba való részvételét. Szabolcs telepen van olyan cigányasszony, aki a vezetésben részt vesz, ott példamutatóan dolgozik. Elhangzott olyan javaslat, hogy a társadalmi szervek is törődjenek ezzel a kérdéssel. A