Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

7. A távlati program kidolgozásakor a Baranya megyei nemzeti lakosság jellegzetességeit vettük figyelembe. Tekintettel voltunk a demográfiai viszonyok, a foglalkoztatási struktúra, a nemzetiségi lakosság jövedelmi viszonyaira, a megye településszerkezetének módosulására, az urbanizálódásra, valamint a nemzetiségi lakosság iskolázottsági színvonalára. A program segítséget akar nyújtani olyan művelődési tevékenység továbbfejlesztéséhez, amely a leghatékonyabban elégítheti ki a nálunk sajátos vegyeslakosságú, szórványtelepüléseken élő nemzetiségek művelődési szükségleteit. B) A nemzetiségi kultúra fejlesztése az alábbi legfontosabb célkitűzéseket szolgálja: 1. A nemzetiségi művelődés legfontosabb területe az anyanyelvi oktatás az óvodákban és az általános iskolákban. Fokozni kell az anyanyelvi oktatás hatékonyságát és színvonalát. Szélesíteni kell a kétnyelvű óvodák és iskolák hálózatát. Javítani kell a nemzetiségi anyanyelvi oktatás tárgyi és személyi feltételeit. Emelni kell a nyelvoktató pedagógusok nyelvtudásának színvonalát, fejleszteni kell módszertani kultúrájukat. 2. A nemzetiségi művelődésben is előtérbe kell állítani az anyanyelv ápolását elősegítő tevékenységet. Kapjon az eddiginél nagyobb szerepet az új szocialista nemzetiségi kultúra kifejlesztése és művelése. 3. Nagy gondot kell fordítani a nemzetiségi munkásság művelődésére, folytatva az ifjúság és a mezőgazdasági lakosság körében kifejtett művelődési tevékenységet. Számolni kell az urbanizálódás növekedésével. Nagy figyelmet kell fordítani a nemzetiségi értelmiségre. Szükséges a nemzetiségi értelmiség számának növelése, valamint a nemzetiségi kulturális munkában való fokozottabb részvétele. 4. Segítenünk kell megteremteni azt az ösztönző rendszert, amellyel a nemzetiségi lakosság a megváltozott életkörülmények között érdekeltté tehető az anyanyelv magas színvonalú elsajátításában és a kultúra két nyelven történő müvelésében. 5. Szükséges a nemzetiségi közművelődés személyi feltételeinek javítása, a káderek képzésének és továbbképzésének korszerűsítése. 6. Meg kell oldani a nemzetiségi művelődés hatékony megyei irányítását, megteremtve ennek a személyi feltételeit. Nagyobb gondot kell fordítani a nemzetiségi politika végrehajtásának ellenőrzésére. 7. A nemzetiségi közművelődésben bevált formák erősítése mellett a művészeti alkotó munka fejlesztése; az alkotók ösztönzése és támogatása; a megfelelő fórumok megteremtése. 8. A nemzetiségi lakosság történetének, hagyományainak kutatása mellett nagy figyelmet kell fordítani az életmód változásának, a kétnyelvűség problémájának kutatására. A népszámlálásokhoz kapcsolódva vizsgálni kell a nemzetiségi lakosság mozgását és demográfiai viszonyait. A kutató munkában regionális szemléletet kell érvényesíteni. 9. A nemzetiségi művelődés fontos feltétele a megfelelő intézményrendszer, ezért a nemzetiségi művelődésnek helyet adó intézményrendszert a lehetőségek figyelembevételével korszerűsíteni, fejleszteni kell. Szükséges új intézmények létrehozása is. A fejlesztés eldöntésekor figyelembe kell venni a nemzetiségi lakosság mozgását, urbanizálódását. Lehetőleg teljes intézményrendszer kialakítására kell törekedni Pécs városban, mint erős nemzetiségi háttérrel rendelkező felsőfokú központban. Különös figyelmet kell fordítani a városokra és 8-10 alsófokú központra. Az alsó fokú központok intézményrendszerét képessé kell tenni arra, hogy a vonzáskörzetükbe tartozó kis községek kulturális életét segítse.