Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

10. Szükséges, hogy a nemzetiségi lakosság kulturális ellátásában a nemzetiségi és a magyar sajtó, a rádió, a televízió és a film rendszeresebben és nagyobb mértékben vegyen részt. 11. A nemzetiségi művelődés távlati programjának megvalósításához szükséges a partes az állami szervek, a Hazafias Népfront és a KISZ, valamint az érdekelt nemzetiségi szövetségek összehangolt, jó együttműködése. Különösen fontos együttműködésünket tovább fejleszteni a délszláv és a német nemzetiségi szövetségekkel és azok helyi aktivistáival. Bizonyos területeken regionális összefogásra is szükség van. 12. A nemzetiségi lakosság kulturális szükségleteinek teljesebb ellátására fokozottabban ki kell használni a testvérmegyei kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. A nyelvnemzetektől kapott és várható segítséget szervesen be kell építeni a nemzetiségi művelődésbe. II. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK Dr. Hoóz István egyetemi tanár 1973-ban végzett vizsgálatai szerint a megye nemzetiségi lakosságának megoszlása a következő: délszláv német A megye községeiben a minősítés szerint 9 892 43 231 Mohács városban a minősítés szerint 1 472 1 154 Pécs, Komló, Szigetvár városokban számítás alapján 1 000 2 500 Összesen (kerekítve) 13 000 47 000 3,2% 10,7% A nemzetiségek a megye egész területén megtalálhatók. Földrajzilag körülhatárolható, egymástól elkülönülő nemzetiségi területek a megyében nincsenek. A németek 230 községben élnek kisebb-nagyobb számban, de a lakosság 30%-os arányát csak 48 községben érik el. A délszlávok a megye 119 községében laknak, arányuk 14 községben éri el a 30%>-ot. A németek egy településre jutó átlagos száma 188 fő, a délszlávoké 82 fő. A nemzetiségek lakta községek közül szerepkörrel rendelkezik 24. A nemzetiségek döntő többsége községekben él, de az utóbbi években erős az elvándorlás. Az óvodáskorú népesség száma számítás alapján a német nemzetiségeknél kb. 2000, a délszlávoknál kb. 500. Az általános iskolás korú gyermekek száma a német lakosságnál kb. 5400, a délszlávoknál 1300. Az iskolázottsági szint az idősebbektől a fiatalabb korosztályok felé haladva növekszik oly mértékben, hogy a fiatalabb német és délszláv lakosság között az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya kedvezőbb, mint a magyaroknál. Hasonló tendencia érvényesül a középiskolai végzettségnél is. III. KÖZOKTATÁS 1. Óvoda a) A megye 23 óvodájában 44 óvónő foglalkozik nemzetiségi nyelven is a gyermekekkel. Szerb-horvát anyanyelvi oktatásban 234 gyermek, németben 991 gyermek részesül, az összes nemzetiségi óvodáskorú gyermekeknek a 40-45%>-a. Az arányok az évek óta folyó tervszerű fejlesztést tükrözik.