Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

I. ÁLTALÁNOS ELVEK, CÉLKITŰZÉSEK A) A jelenlegi helyzet elemzésében és a távlati feladatok meghatározásában az alábbi általános elveket tartottuk szem előtt: 1. A nemzetiségi kultúra egyenletesen fejlődik, új vonásokkal gazdagodik. A távlati programban nemcsak a már meglévő szükségletek magasabb színvonalú kielégítésére kell gondolni, hanem a fejlődésből adódó újabb szükségletekre, sőt a magasabb igények felkeltésére is. 2. A nemzetiségi művelődés szerves része a művelődésügynek, de sajátos vonásokkal is rendelkezik. Hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetiségi lakosság aktívan vegyen részt a szocialista Magyarország építésében, vállaljon közösséget a magyar lakossággal - anélkül, hogy feladná nemzetiségét, nyelvét, nemzetiségi kultúráját. A nemzetiségi kultúra ápolása erősíti a nemzetiségi lakosság jó állampolgári közérzetét, ezzel a szocialista nemzeti egységet. Elősegíti a nemzetiségi lét megőrzését és a nemzetiségi tudat szabad, szocialista fejlődését. Művelődéspolitikai céljaink elérésében a nemzetiségi művelődés is közreműködik, viszont a nemzetiségi lakosság is részese mindannak, amit a művelődéspolitika az egész lakosságnak nyújt. 3. Nemzetiségi állampolgáraink a magyarországi szocialista közösség tagjai. Érdekeik azonosak a magyar nép érdekeivel, velük együtt munkálkodnak a szocialista társadalom fölépítésén. Ugyanakkor nyelvük, kultúrájuk, esetleg rokonságuk anyanyelvükhöz is kapcsolja őket. A nemzetiségi művelődés elősegíti, hogy a nemzetiségek tagjai természetes hidat alkossanak a magyar nemzet és a szomszédos népek kapcsolataiban. 4. Nem lehet cél, hogy mindaz, ami a magyar művelődésben megvan, kicsiben a nemzetiségi művelődésben is meglegyen. Ez irreális törekvés lenne és nem áll összhangban a nemzetiségek érdekeivel sem. De meg kell találni a lehetőségét annak, hogy a nemzetiségi művelődésben minden olyan terület helyet kapjon, amely fontos elemekkel gazdagítja a nemzetiségek kultúráját. Nemzetiségi politikánk biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy nemzetiségeink anya-, illetőleg a nyelvterületi szocialista országokból elégíthessék ki azokat a kulturális szükségleteiket, amelyek hazai forrásból nem megoldhatók, vagy nem kellő színvonalon oldhatók meg. Ehhez jó segítséget ad az Eszék és Schwerin megyékkel kialakított testvérmegyei kapcsolat is. 5. Az állami művelődési hálózat biztosítja a művelődési lehetőségeket a nemzetiségi lakosság számára is. A lehetőségek kihasználása, tartalommal való megtöltése magukra a nemzetiségekre, mint a művelődés szubjektumaira vár. Sajátos vonás, hogy a nemzetiségi lakosságnak ne csak általában legyen igénye a művelődésre, hanem igényelje az anyanyelven való művelődést, saját nemzetiségi kultúrájának ápolását, fejlesztését. 6. A nemzetiségek tagjai fogékonyak a magyar kultúra iránt is. Társadalmunk nem nemzetiségi tagjai, a magyarok is mind szélesebb körben tanúsítanak érdeklődést a nemzetiségek sajátos kultúrája iránt. Nemzetiségeink kultúrájának megőrzése és ápolása internacionalista kötelessége és érdeke szocializmust építő társadalmunknak. Nemzetiségeink kultúrája hazánk kulturális palettáját értékes színekkel gazdagítja, nemzetiségi állampolgáraink kétnyelvűsége társadalmi szellemi kincsünk, amelynek nagy jelentősége van a szocialista integrációban.