Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)
A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga
zeti iskolák, óvodák, tantermek számának komoly mértékű növelést sürgeti, nagyon fel kell figyelni arra, hogy a már meglévő lehetőségek kihasználtsága mennyiségileg és minőségileg is teljes legyen. A minőség megteremtése az oktatásban nem egyszerű feladat, ezért az iskolák vezetésének, nevelőtestületeinek igen nagy rátartással, nagy következetességgel, magas önigény szinten, fegyelemmel és áldozatvállalással kell küzdenie hosszú távon. Javasolja, vizsgálják meg és biztosítsák a nemzetiségi tankönyvek beszerezhetőségének lehetőségét. Egyetért a csoport a körzetesítésnek és ezzel együtt a színvonalasabb oktatás-nevelés szükségességének biztosításával. Megjegyzi, hogy a központi intézkedéseken túl helyileg mindent el kell követni a cél megvalósításáért a nemzetiségiek élő munkájával, segítő közreműködésével. Javasolja a tanácstagi csoport, hogy élénkebben, sokszínűbben tervezzék, szervezzék és hasznosítsák a testvérvárosok, testvérmegyék kapcsolatainak pozitív lehetőségeit, hogy az anyanyelvi színház-igény kielégítésének a pillanatnyilag is járható és legegyszerűbb lehetőségét ragadják meg. (A jugoszláviai magyarok rendszeresen látogatják a pécsi színház előadásait.) Az anyaggal összefüggően a következőkre irányítják még a figyelmet: a 6. oldalon az ált. iskola, középiskola, diákotthon c. fejezetben: a tendencia évek óta emelkedő, de a lehetőségek még nincsenek kihasználva, - továbbá a 8. oldalon a felsőoktatás c. fejezetben: az a tapasztalat, hogy munkába állásuk után a nemzeti kultúra ápolásában, terjesztésében alacsony fokú a tevékenységük. Több helyütt a következők olvashatók: össze kell gyűjteni, fel kell dolgozni, publikálni kell, minősíteni kell, szervezni kell stb. A lehetséges és szükséges feladatok teljesítése jórészt a nemzetiségi lakosságra vár, hogy az iskolák legyenek kihasználtak, hogy a diplomások folytassanak missziót nemzeti kultúrájuk fennmaradásáért, ápolásáért. Megítélésük szerint elengedhetetlenül fontos a gyakorlatban való tudatosítása annak az alapelvnek, hogy maguknak a nemzetiségeknek öntevékeny kezdeményezése szükséges, napi küzdelme nélkülözhetetlen, felelőssége hallatlanul nagy saját nemzeti kultúrája ápolásában. E tendencia mind jobb érvényesítése egyenrangúan fontos a tárgyi feltételek javításával. Ugyanis korszerű tárgyi feltételek mellett nem biztos, hogy korszerű a pedagógus oktató-nevelő munkája is. Lehet azonban korszerű ilyen tárgyi feltételek nélkül is, ha tudásanyaga, hivatástudata, tenniakarása nem hiányzik, ha emberi, erkölcsi, politikai jellemzői nem foghíjasak. Éppen ezért a pedagógusnak még a tárgyi és a tartalmi feltételek megteremtésében is felelősséget kell éreznie ahhoz, hogy a nemzeti kultúra mind eredményesebben virágozzék. Végül köszönetet mond a gazdag program elkészítésében tevőlegesen részt vevőknek, az előterjesztés elfogadását javasolja. Réger Antal a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége főtitkára - Mándics Mihály megbízásából a délszláv szövetség nevében is - köszönetet mond a meghívásért. Elmondja, mindkét szövetségnek lehetősége volt az utóbbi időben szóban és írásban véleményt nyilvánítani a nemzetiségi művelődés távlati koncepciójáról. Tudomása szerint a baranyai kezdeményezés első az országban a nemzetiségi művelődés távlati feladatainak meghatározásában. Az anyag egyik fő érdemének tartja, hogy nagyon alapos előkészítésre épül, reálisan, bátran határozza meg a jövő feladatait. Az előterjesztés igyekszik a területi elvet érvényesíteni, vagyis olyan célokat, feladatokat jelöl meg, amely végrehajtásában nemcsak a tanácsi, hanem más szervek közreműködésére is számít. Bátor, de reális az előterjesztés abban is, hogy nemcsak a meglévő szükségletek kielégítésére gon-