Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

dol, hanem a fejlődésből adódó új szükségletekkel is számol és magasabb igényeket kíván kelteni a nemzetiségek részéről. A nemzetiségi értelmiség számának gyarapításával minden - az utóbbi néhány évben született dokumentum foglalkozik, de talán egy kissé egyoldalúan. Ezt a hibát az anyag sem kerülheti el. Elsődlegesen a pedagógusokra gondolunk, amikor a nemzetiségi értelmiségről beszélünk. Sajnos, ritkán fordul elő, hogy nemzetiségi orvos, mérnök agrár értelmiség is részt venne a művelődési munkában. A jövő feladatai között szerepel, hogy nagyobb számban vonjuk be az értelmiség más rétegeit a nemzetiségi művelődési munkába. Az anyag megállapítja, hogy az anyanyelvi kultúra ápolása került általában a közművelődés és a kulturális munka homlokterébe. Ezzel inkább a cél fogalmazódott meg, hiszen ma még többnyire az a helyzet, hogy a műsorokban a tánc, az ének dominál és kevés az anyanyelvet ápoló színpadi mű. Az arány javításában a szövetségeknek is van tennivalójuk, - pl. bocsássanak megfelelő műsoranyagot a nemzetiségi kultúrcsoportok rendelkezésére. Részletesen foglalkozik az anyag a nemzetiségi báziskönyvtárak jó munkájával, azonban nem tesz említést arról, hogy a nemzetiségnek vannak saját könyveik is és egyre több könyv jelenik meg. Ezen könyvek propagálásában a nemzetiségi könyvtárak keveset tesznek és e könyvek széles körben nem ismertek. A báziskönyvtárak nyújtsanak segítséget azzal, hogy a nemzetiségi községek könyvtárai számára elküldik a nemzetiségek által a nemzetiségről írt könyveket. Egyetért a klubhálózat fejlesztésének szükségességével, azonban az első lépcsőben a meglévők megerősítése a legfontosabb feladat. A televízió pécsi stúdiójának kezdeményezésére júliusban beindul a nemzetiségi adás, havi egy alkalommal. Kéri a tanácstagokat, hogy propagálják az adásokat. A nemzetiségi művelődés távlati programját elfogadásra ajánlja. Bóna Ernöné tanácstag a Baranya megyei KISZ Bizottság nemzetiségpolitikai tevékenységéről tájékoztatja a tanácsot. Elmondja, hogy a pécsi, mohácsi és siklósi járás községeiben jórészt nemzetiségi fiatalokat tömörítő KISZ szervezetek jelentős előrelépéseket tettek. Sok feladat van még az anyanyelvi kultúra ápolásában, a hagyományok gyűjtésében. A KISZ szervezetek társadalmi munkát végeztek, anyagi segítséget nyújtottak a nemzetiségi iskolák, óvodák tárgyi, személyi felszereltsége javítása érdekében. Megyei, járási, városi rendezvényeken fellépési lehetőséget biztosítanak a pávaköröknek, a néptánccsoportoknak. Több éve a siklósi és mohácsi járásban nemzetiségi néptánc fesztiválokat rendeznek. Jól segíti munkájukat a Schwerin megyei és az eszéki ifjú kommunistákkal kialakított kapcsolatuk, az üzemek, iskolák kapcsolatai. A jövő feladatait illetően egyetértenek az előterjesztésben megfogalmazottakkal, hogy a KISZ tartson szorosabb kapcsolatot a nemzetiségi szövetségekkel. Részt kívánnak venni a szövetségek kongresszusának előkészítésében és a legrátermettebb fiatalokat szeretnék aktivizálni a testületekbe. Szeretnék jobban bevonni a munkába a fiatal nemzetiségi pedagógusokat és a nemzetiségi alkotó értelmiséget is. A továbbiakban részletesen foglalkozik a nemzetiségi pedagógusok elhelyezkedésének gondjaival. Pl. a Pécsett végző 9 hallgató 3 helyre pályázhatott. Hiányzik a nemzetiségi iskolák személyi ellátottságának központi feltérképezése, a várható igényekkel kapcsolatos rendszeres tájékoztatás. Nem megoldott a nemzetiségi szakon végzett hallgatókkal való rendszeres kapcsolat és azok életútjának figyelemmel kisérése, akik nem pedagógus pályán helyezkedtek el. A képesítés nélkül alkalmazott nemzetiségi nevelők és a végzett hallgatók munkába állítási gondjában mutatkozó ellentmondásra hívja fel a figyelmet és intézkedést