Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

kenységük. Más helyen: a végzett hallgatók nemzetiségi tudata megfelelő. Milyen lehet a nemzetiségi tudat, ha a munkába állítás során a nemzetiségi kultúrát nem ápolják. Hogyan is ápolják a nemzetiségi kultúrát, amikor a főiskolákon, az egyetemeken csak nyelvoktatás folyik, közművelődési stúdiumot a nemzetiségi hallgatók szervezetten nemHanulhak. Hiányolja a diákok gyűjtő és kutató munkáját. Továbbiakban a délszláv középiskola Pécsett történő létesítésével foglalkozik. Bázisa a délszláv általános iskola lehetne, amely igen eredményes munkát végez a beiskolázásban. Azonban a középiskolában továbbtanulni szándékozók Budapestre kényszerülnek. Az a törekvés, hogy Pécsett egy osztályt nyissanak felmenő rendszerrel, még nem vezetett eredményre. Foglalkozik a nemzetiségi tájházak jelentőségével. Tapasztalata szerint a bemutató házak addig léteznek, amíg a létrehozó személy a faluban működik. A reális szemlélet szükségességét hangsúlyozva foglalkozik a klubok életével. A meglévő klubok megerősítését tartja fontosnak és ezt követően kerülhet sor a programban jelölt távlati feladatok megvalósítására. Donnán Máténé tanácstag bejelenti, hogy a napirenden szereplő programot a megyei tanácstagok Pécs városi csoportja megvitatta. Véleményük szerint tartalmi igényességgel megalkotott távlati program a vita tárgya. A cím által felállított követelménynek megfelelve az anyag maximális perspektívát rajzol A címoldalon a feladatok teljesítésére megjelölt 12 év megjelölést elhagyni javasolja. Az anyag minden összefüggésében az anyanyelv ápolását, tanítását elősegítő iskolai tevékenységet hangsúlyozza, a felelősségre szinte kizárólag a nemzetiségi oktatáson keresztül mutat rá. Igen sokoldalúan foglalkozott ugyanezzel a kérdéssel május elején Budapesten megtartott I. Országos Nemzetiségi Pedagógus Konferencia is. A konferencián részletesen fontolóra vették, miként folytatódhatnék az anyanyelvtanulás a legeredményesebben. A családok szerepe ebben elsőrendű jelentőségű, anyanyelvet leghitelesebben az anyák taníthatnak, az iskola e veszteség pótlásában nem lehet ütőképes tényező. Mindenféle mesterséges elkülönüléssel - melyről az anyag több helyen beszél - csak addig értenek egyet, amíg a képzés hatékonysága lügg ettől. Egyébként fontos éreznie a nemzetiségi fiatalnak, hogy ehhez az országhoz tartozik, itt kell élnie életét és nyelvét, itt kell dolgoznia. Ugyanez a meggyőződése a tanácstagi csoportnak a nemzeti nyelvképzés szükségességének hangsúlyozásával is. A speciális nyelvképzés biztosítása olyan objektív nehézséget vet fel, melynek megvalósítása rövidtávon nem lehetséges. A mind sokoldalúbban művelt nemzetiségi pedagógus képzése viszont sürgető és elsőrangú követelmény. Éppen ezért a meglévő nyelvszakokon való képzésüket teljes értékűen megoldaná a speciális kollégiumok lehetőségeinek viszonylag egyszerű biztosítása. A nemzetiségi oktatásban is nagyon sürgető a képesítés nélküli tanítás mielőbbi felszámolása. Az új tantervi követelmények így nem válnak megközelítően sem teljesíthetővé. Ehhez pedig elsősorban nem új lehetőségek megteremtésével, hanem a meglévők mind optimálisabb és hasznosabb igénybevételével lehet mind gyorsabban közelíteni. Amikor a nemzetiségi oktatás színvonalának szükségszerű növekedését hangsúlyozzuk, figyelmet érdemel az a jelenség, hogy a nemzetiségi általános iskolába jött gyermekek nem, vagy elvétve, vagy túl nagy küzdelem árán állják meg helyüket a középiskolák követelményei között. Továbbá figyelmet érdemel az a jelenség is, hogy magyar iskolába előszeretettel íratják be a szülők a gyermekeket. így nemzeti nyelvük az egyén számára gyakran elveszettnek minősíthető. Most, amikor a távlati program a nem-