Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

3. A vagyoni különbség legjobban a 20-50 kh között mutatkozik. A német birtokosok 16,5%-a, a délszlávok 6,3%-a, a magyarok 9,5%-a tartozott ebbe a kategóriába. Ugyancsak a felszabadulás előtti vagyoni állapotokra utal az, hogy a mezőgazdasági cselédek aránya a magyaroknál 48%, a németeknél 23%, a délszlávoknál 25%. A 82 nemzetiségi község 30 mezőgazdasági termelőszövetkezetbe tömörül. A termelőszövetkezetekben a tagok között semmiféle nemzetiségi ellentét nincsen. A tagság egységes a termelésben, a társadalmi, népgazdasági célok megvalósításában, érvényesül a demokratizmus elve, tiszteletben tartják egymás jogait, munkáját. A tagok között érvényesül az egészséges versenyszellem, a jobb termelési eredményekre való törekvés. A 30 termelőszövetkezet földjei általában jóminőségüek, aranykorona átlaguk 10-20%-kal magasabb a megyei átlagnál. A mohácsi járásban lévő tsz-ek adatai bizonyos mértékben megemelik a nemzetiségi termelőszövetkezetek átlagait. A 30 termelőszövetkezet többsége élni is tud a kedvező feltételekkel. A tagság szorgalmas, kevés az elvándorlás. Sok nemzetiségi termelőszövetkezet terméseredménye a megyei átlag felett van. (Boly, Babarc, Szajk, Lippó, Borjád, Ujpetre, Villány, stb.). A nemzetiségi üzemek anyagi, műszaki és eszközellátottsága jobb, mint a megyei átlag. Itt épül a szakosított sertéstelepek 50-55%>-a, a szarvasmarha telepek 25-30%>-a. Itt van három nagyüzemi baromfitartó telep. Háromnegyed részük részt vesz a zárt kukoricatermelési rendszerben, a műtrágya-felhasználás 10-15%-kal magasabb az átlagnál. A nemzetiségi termelőszövetkezetek termelési adatai 5-8%-kal haladják meg a megyei átlagot, az egy hektár területre jutó termelési érték 18-19%-kal több a megyei átlagnál. Ez azt mutatja, hogy a munkát jobb körülmények között, jobb eszközellátottsággal, szervezettebben végzik. A vizsgált üzemek a megye területének 34,4%-án gazdálkodnak, viszont az összes termelőszövetkezeti tag 42-43%>-a dolgozik ebben a 30 termelőszövetkezetben. Számuk egy év alatt 0,4%.-kal növekedett. Az egy dolgozóra jutó évi személyes jövedelem 27-28.000 Ft. 16-20%-kal magasabb a megyei átlagnál. Ezt egészíti ki még a háztájiból származó jövedelem, ami eléri a közösből származó jövedelem felét. 111. A nemzetiségi községek ellátottsága, a lakosság lakás- és kereseti viszonyai A tanácsi költségvetési kiadás 1973-ban ezekben a községekben 4%-kal, a fejlesztési alap kiadása 16%-kal volt magasabb a lakosság arányánál. Ennek következtében az 1 lakosra jutó költségvetési kiadás 133 Ft-tal, a fejlesztési kiadás pedig 154 Ft-tal volt magasabb 1973-ban a nemzetiségi községekben, mint a megye összes községeiben. A IV. ötéves terv folyamán a nemzetiségi községek fejlesztési alapja előreláthatóan 63%-kal magasabb lesz a tervezettnél részben saját bevételeik növekedése, részben a megyei támogatás következtében. Beremend a nagyközségi státusza miatt a tervezett 5 millió fejlesztéssel szemben 10 millió fejlesztési alappal rendelkezik. Somberek - Véménd a kisregionális vízmű építéséhez 3,3 millió, Lippó az új iskola építéséhez 4,5 millió, Somberek a kultúrház és napközi építésére 1,3 millió támogatást kapott. Sok helyen létesítettek autóbusz várót, ravatalozót, javították a közvilágítást. Orvosi rendelő és lakás épült Szajkón, Nagynyárádon, Teklafalun: általános iskola, Felsőmindszenten, Lippón, művelődési otthon Somberekén, Felsőmindszenten; óvoda Hirden. Folyamatban van a szalántai óvoda építése is. A nemzetiségi községek közül bekötő út épült a IV. ötéves tervben: Gyód, Kisnyárád, Görcsönydoboka, Ata, Ofalu, összesen 24,9 km hosszúságban 68,6 millió Ft értékben, épül az óbányai bekötőút is. Jelenleg 82% van (megyei átlag 81%) bekapcsolva az