Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)
A Baranya Megyei Tanács VB Oktatási Osztályának iratai
Előadó: Dr. Füzes Miklós 526-646-3/1986. Tárgy: „Nemzetiségek Baranyában" interetnikus jelenkutatás előkészítése. Baranya megyei Tanács VB Elnökhelyettese Takács Gyula elvtárs Pécs Kedves Takács Elvtárs! A szervező munka eddigi eredményeiről, a felmerülő gondokról és tapasztalatokról, a további feladatokról és megoldásuk módjáról a következőket jelentjük: Jelenleg a vizsgálandó községek kijelölésének előkészítését végezzük. A május 15-én tartott egyeztető tárgyaláson ezek körében ugyanis megegyezni nem sikerült javaslatunkat az Állami Gorkij Könyvtár képviselője további elképzelésekkel kérte kiegészíteni. Az újabb megközelítésre felkértük dr. Andrásfalvy Bertalant és dr. Bárdi Lászlót, akik ugyancsak kidolgoztak egy-egy elképzelést. Ezt eljuttattuk az ÁGK-nak. Az általuk beszerzett nyelvészeti adatokkal együtt most már nem lehet akadálya a községek kijelölésének, bár olyan érzés alakult ki bennünk, hogy az ÁGK ezügyben mintha már visszafogottabb lenne az előterjesztésben megfogalmazottnál. A tárgyaláson a legnagyobb vitát éppen az váltotta ki, hogy a községek számát felére szeretnénk csökkenteni, amíg a megyei résztvevők inkább bővítenék, a községek mellé bevonnák pl. a városokat, így Pécset is. Sokkal mérsékeltebbnek látszanak az alapítványokra vonatkozó igények. Ma már ott tartunk, hogy ezeknek csupán a kérdezőbiztosok tájékoztatását kell szolgálniuk és nem a zárótanulmányokhoz szükséges alapadatok biztosítása az elsőrendű feladatuk. A bibliográfiai szükséglet is szerényebb, ugyanis az egyetem megrendelésére az Egyetemi Könyvtár összeállít egy nemzetiségi bibliográfiát, melyet még ebben az évben meg kívánnak jelentetni. Feladatot számunkra, illetőleg a Megyei Könyvtárnak a majdan kijelölt községek bibliográfiai adatainak az összeállítása jelent. Eldőlt, hogy a JPTE Történelem és Nemzetiségi Intézete a kutatásban nem vesz részt, nem zárkózik el viszont attól, hogy munkatársai, saját nevükben elvállaljanak egy-egy feladatot. Lényegében arról van itt szó, hogy „fővállalkozóként" közreműködnének, de az ÁGK megbízottjaként nem! Igaz, a kutatások részbeni fedezetét sem vállalják, hiszen ők is különböző pályázatok elnyerésével szeretnék egyéb kutatási programjukat anyagilag megalapozni, úgy, ahogy ezt az ÁGK is teszi. Félő, hogy a visszafogottságot is éppen ez okozza, bár erről meggyőződve nem vagyunk. Oka lehet az előkészítő anyag maximalista volta is, a kutatási realitások azonban a kitűzött programot fékezik. Idén ennek megfelelően csak a községek kijelölése történne meg a módosított elképzelések szerint, ez azonban fékezi a kérdezőbiztosi gárda kialakítását és a községi szintű alaptanulmányok elkészítését. Véleményünk szerint kérdezőbiztosokat lehetőleg helyből kellene biztosítani, ami az anyagi kérdésen felül az eredményességet is befolyásolja. Ők ismerik a tájnyelvet, ők kapnak bizalmat, nekik van helyismeretük stb. Az alaptanulmányokat sem tudjuk megrendelni addig, amíg a vizsgálandó községek névsorát nem ismerjük. Változott az elképzelésük a zárótanulmányok elkészítését illetően is. Javasolták, hogy a
