Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)
A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga
tapasztalható eltérések nem a nemzetiségi jellegre, hanem gazdasági adottságokra vezethetők vissza. A nemzetiségi politika érvényesítését több helyen a nemzetiségi lakosság közömbössége, érdektelensége nehezíti. A helyi tanácsoknak az lenne a feladata, hogy az érdeklődést egyenlővé tegye, pl. ne kelljen jobban szorgalmazni a délszláv nyelvoktatást, mint a németet. Ha ebben sikerül előrelépni, akkor a két nemzetiség között kulturális együttműködés is elérhető. Továbbiakban a városban élő nemzetiségiek kérdésével foglalkozik, amelyet az anyag kevéssé érint. A megyei tanácstagok pécsi városi csoportja foglalkozott ezzel a témával. Megállapította, hogy a nemzetiségi lakosok száma növekszik a városban. így helyes lenne, pl. valamely nemzetiségi hősről utcát elnevezni, vagy emlékművet létesíteni. Pécs a nemzetiségi kultúra szellemi bázisa lehetne, ebben is előre kellene lépni. Különösen támogatná a tanácstagi csoport azt a célkitűzést, hogy a délszláv nyelvet Pécsett az óvodától a középiskoláig bezárólag tanulhassák a gyerekek. Helyes lenne a délszláv dolgozók esti általános iskoláját létrehozni nemzetiségi klubbal egyetemben. Az előterjesztést és javaslatot a tanácstagi csoport nevében is elfogadja. Szende Béla a tanárképző főiskola adjunktusa, a nemzetiségi bizottság tagja a nemzetiségi anyanyelvi művelődés feltételeinek biztosítását hangsúlyozza. A nemzetiségi iskolahálózat statisztikai adatait a beszámoló tartalmazza. Ezek az adatok arról győznek meg bennünket, hogy jelentősek eredményeink az anyanyelv elsajátítása iránti igény növekedése és fenntartások nélküli kinyilvánítása tekintetében. A nemzetiségi iskolahálózat személyi ellátottságát a beszámoló sem tartja kielégítőnek és szól a további javítás objektív és szubjektív akadályairól. A csatlakozó órák ügyében, pl. nehéz központilag egységes rendelkezést kiadni. A Baranya megyei Tanács mégis keresett megoldást, felhívást intézett az általános iskolák igazgatóihoz, hogy a helyi lehetőségek ésszerű kiaknázásával igyekezzenek a nemzetiségi nyelvi órákat beépíteni az órarendbe. A beszámoló határozati javaslatai egy sor időszerű teendő lehető leggyorsabb megvalósítását sürgetik. Vannak azonban olyan feladatok is, amelyek nem megyei szintű megvalósításra várnak, de amelyek teljesülése nélkül szűkebb körben tervezett intézkedések sikere csak korlátozott lehet. Ilyenek többek között: - a nemzetiségi általános és középiskolák oktatási tevékenységét meghatározó tantervek kidolgozása, - ezzel párhuzamosan a szükséges tankönyvek elkészítése és a tanítási év megkezdése előtt történő szállítása, - a nemzetiségi alsó tagozatos tanítók képzésének javítása, különös tekintettel a nyelvismeret bővítésére és a nemzetiségi iskolában szerzett tanítási gyakorlatra. Javasolja, lényegesen több önállóságot kell biztosítani a Pécsett működő nemzetiségi gimnáziumnak, hogy ezáltal szaktanár-ellátottsága (különös tekintettel az egyes tantárgyak kétnyelvű oktatására), az eddiginél szorosabb együttműködése az ország további két nemzetiségi gimnáziumával, valamint nemzetiségi jellegének az anyanyelvi környezet részben tanórán kívüli megteremtése révén továbbfejleszthető legyen. A nemzetiségi tanító- és tanárképzés színvonalának lényeges javítását eredményezné, ha megteremtenék Pécsett a szerb-horvát általános iskolához hasonló formában a német nemzetiségi általános iskolát. Pécs városa települési és egyéb nagyságrendje (oktatási, kulturális és közigazgatási központjellege) folytán nemcsak a pedagógusképző intézmény jelenléte, hanem a nemzetiségi oktatásügy közgondolkodásbeli megítélése szempontjából is alkalmasabb erre, mint a megye egyéb települései.
