Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

Meggyőződésünk, hogy ez az általános iskola szakmai és módszertani vonatkozásban olyan kisugárzó erő lehetne, amely messze a megye határain kívül is éreztethetné ösztönző, segítő és továbbfejlesztő hatását. Szólnunk kell még egy olyan teendőről, amely meghatározó módon járulna hozzá a nemzetiségi oktatásügy továbbfejlesztésére irányuló törekvések sikeréhez: ez a megyében működő nemzetiségi pedagógusok rendszeres továbbképzése tanácsi irányítással és anyagi fedezettel. A nemzetiségi oktatás, közművelődés, hagyományápolás és kultúra fejlődésétől azt várhatjuk, hogy az oktatási intézményekben egységes követelményrendszer alakul ki, javul a nemzetiségi nyelv oktatásának minősége. Ezáltal a nemzetiség gyerekei anyanyelvük magas szintű birtokbavételével párhuzamosan élhetnek a mai nyílt iskolarendszer adta sokoldalú lehetőségekkel. Ennek felbecsülhetetlenül nagy jelentősége van. Nemzetiségi tudatuk és öntudatuk a magasabb műveltség megszerzésének nyomán nem vész el, nem csökken, hanem éppen egészséges továbbélése, tartalmi gazdagodása révén teszi lehetővé a nemzetiségi származású állampolgárok hozzájárulását a szocialista gazdasági integráció, a szocialista nemzetek közti ideológiai együttműködés és kulturális csere további elmélyüléséhez és kiszélesedéséhez. Dr. Ambrus Lászlóné tanácstag a közelmúltban a jugoszláviai Eszéken járt egy oktatási delegáció tagjaként. Pozitívan értékeli és részletesen ismerteti az ottani magyar nyelvű iskolában tapasztaltakat, a kormány részéről a nemzetiségek kulturálódásához nyújtott támogatást. Az előterjesztéssel egyetért, a határozati javaslatot elfogadásra ajánlja. Ognyenovics Milán országgyűlési képviselő egyetért az előterjesztéssel és Takács elvtárs kiegészítőjével, mindkettőt nagyon jónak tartja. Hangsúlyozza, hogy Baranyában a nemzetiségi kérdés megfelelő helyen áll, néhány megjegyzése mégis van a beszámolóhoz. Egyik észrevétele a nemzetiségi lakosság létszámával kapcsolatos. Általában reálisak a kimutatásban közölt számadatok, de nem vonatkoztathatók ezek Pécs és Mohács városokra. E két városban lényegesen magasabb a nemzetiségi lakosság száma, mint amennyit a demográfiai felmérés tükröz. Hiányolja: a jelentés kevéssé foglalkozik azzal, hogy a nemzetiségi tudat erősödött a megyében és a hazafiság kérdésére is több konkrét példát lehetne elmondani. A nemzetiségi oktatásban az utolsó néhány évben nagy minőségi fejlődés következett be a megyében, mégis ezen a területen van a legtöbb hiányosság. Szerinte nem olyan kedvező a kép a délszláv anyanyelvi oktatásban, mint amilyet az anyag tükröz. Nem fogadható el, hogy érdeklődés hiányában nem lehet előrelépni Mohácson és Pécsett. Szerinte ezt a kérdést helyére kell tenni, és gyorsabb előrehaladást kell biztosítani a megyei párthatározat végrehajtása érdekében. A határozati javaslat nagyon konkrétan tér ki valamennyi fontos kérdésre. Felhívja azonban a figyelmet a végrehajtás következetes biztosítására, illetve ellenőrzésére. Dr. Görcs László tanácstag az előterjesztett anyagot alaposnak és reálisnak tartja, felöleli az élet valamennyi oldalát. A statisztika értékes kiegészítője az anyagnak és látni engedi azt az emelkedést, ami a felszabadulás óta nemzetiségeink életében bekövetkezett. Észrevétele elsősorban a nemzetiségi értelmiség utánpótló iskolájával, a gimnáziummal kapcsolatos. Pozitív megállapítás, hogy a gimnázium a nemzetiségek által lakott terület középpontjában van. Nem önálló gimnázium, mint a bajai, hanem egyik fontos tagozata, mely névleg önálló igazgatóhelyettes, tagozatvezető irányításával működik. Mégis a német nem-