Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1950-1990 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 10. (Pécs, 2003)

A Baranya Megyei Tanács testületi üléseinek anyaga

- A kultúrműsorok szervezése eddig spontán munka volt. Volt, akinek sikerült megszerezni a szövetségtől az ilyen irányú támogatást, volt, akinek nem. Helyes lenne ezt tervszerűsíteni úgy, hogy a szövetségnek a közművelődési munkatervek készítése előtt tájékoztatót küldenének a lehetőségekről. így járásonként összehangolható lenne a költségek fedezése is. Örömmel veszi tudomásul, hogy a mai tanácsülés közművelődési bizottságot választ. E bizottság koordinálhatna a nemzetiségi kérdésben, mégpedig nemzetiségi nyelvű ismeretterjesztő előadások, nyelvi továbbképző tanfolyamok szervezésében - természetesen a nemzetiségi bizottság segítő közreműködésével. Fischer Jánosné tanácstag a siklósi járás nemzetiségi lakosságának helyzetéről, eredményeiről és gondjairól szól. Hangsúlyozza, ahol a községi szervek megértették a nemzetiségi politika továbbfejlesztéséből adódó feladataikat, ott eredmények tapasztalhatók, ott a nemzetiségi lakosok jól érzik magukat, élnek jogaikkal és bekapcsolódnak a közéleti tevékenységbe, munkájukkal, hagyományaikkal szépítik, gazdagítják községük életét. Jó példaként említi a beremendi tanács munkáját, ahol nemzetiségi tanácstagi csoport működik, - megszervezték az általános iskolában a kétnyelvű oktatást, ugyanakkor arra is figyelnek, hogy a közös tanácshoz tartozó község: Kásád fejlődése is biztosított legyen. Ápolják a lakodalmi hagyományokat, e célra a tanács épületet és tárgyi felszerelést biztosított. A jövő év elején beindul a délszláv nyelvű óvoda. Drávasztára és Felsöszentmárton községekről elmondja, hogy a lakosságnak több mint 90%-a délszláv, anyanyelvi oktatás folyik, élénk a klubtevékenység. Nevezetes a drávasztárai asszonykórus és citera zenekar. Általában a községek ellátottsága megfelelő. A német nemzetiség által lakott területekről ugyancsak konkrét felsorolással bizonyítja a fejlődést (Villány és környéke). Az iskolákban ugyancsak biztosított az anyanyelvi oktatás, tervezik egy nemzetiségi múzeum létesítését, melyhez a tárgyi feltételek már megvannak. 1973. július második vasárnapján nemzetiségi kultúrnapot rendeztek, amely igen jól sikerült. Ennek eredményeként szeretnék hagyományossá tenni a nemzetiségi kulturális napok megrendezését. Az asszonykórus nemzetiségi kultúrcsoporttá bővült, melyet a MÁV fúvószenekar patronál. Tervük között szerepel a megszűnt mároki kórus újjászervezése is. Villánykövesden e hónap végén nyitják meg a falumúzeumot, a német és délszláv lakosság részére biztosított a nyelvi oktatás. Mindkét nemzetiség részéről igényként jelentkezik a könyvtárak feltöltése színvonalas, érdeklődésre számottartó könyvekkel. Szép eredmény, jó érzés látni, hogy a különböző nemzetiségek békességben, megértésben élnek egymással és közös cél, a szocializmus építése vezérli őket a termelő munkában, a közéleti tevékenységben. Hogy e kibontakozó pozitív munka tovább fejlődjön, a gátlások feloldódjanak, a szokásokat, hagyományokat, népviseletet megőrizzük, és tovább ápoljuk, ehhez kér további segítséget, erkölcsi és anyagi támogatást a nemzetiségi lakosscigot képviselő vezetők, klubok és kultúrcsoportok számára. Dr. Kisvári András tanácstag szerint az előterjesztés kellő áttekintést ad a tárgyalt témáról, Takács elvtárs kiegészítőjét pedig nagyon jónak tartja. A pécsi tanácstagi csoport nevében is nyilatkozik. Tanácstag társainak tapasztalata is megegyezik a jelentésben foglaltakkal; megyénkben jól érvényesül az állam nemzetiségi politikája. A nemzetiségi lakosság minden tekintetben zavartalanul gyakorolhatja jogait, részt vesznek a közéletben, ismerik állampolgári kötelezettségeiket és azoknak szívesen tesznek eleget. A nemzetiségi lakosság a magyar lakossággal azonos körülmények között és módon él, a