Nemzetiségi ügyek dokumentumai Baranyában 1945-1950 - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 9. (Pécs, 2002)

III. A német lakossággal szembeni intézkedések

nácsnál. Ezt a fellebbezést is a helyi földigénylő bizottságnál kell benyújtani véleményezés és megfelelő továbbítás végett. Pécs, 1945. július 13. Boros s.k. főispán. BML. Bvm. főisp. ált. iratok. 681/1945. 57. Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Csobot Gáspár, Farkas Antal, Márton István, Becze Márton, a véméndi székely telepesek megbízottai. Tárgy : 80 magyar család mond köszönetet a vármegy ei rendőrségnek és a Magyar Kommunista Pártnak amaz munkájáért, melyet értünk a székelytelepesek birtokbahelyezéséért végzett. Négy nehéz esztendő után, mikor május hó 26-án a kitelepítési Kormánybiztos bennünket ebbe a községbe irányított csak akkor tudtuk meg, hogy mi a szenvedés és a nélkülözés. Pedig az irányítás úgy szólt, hogy amíg a telepesek cl nincsenek helyezve, addig a németajkú lakosság terhére élelmeztessék. De erről mdomást sem vettek (nem csodálom, hisz ebben a községben akkor nem volt magyar több, mint az egy pár kommunista, aki akkor már mellettünk állt és megpróbált rajtunk segíteni, csak ők is olyan kevés számban voltak, hog} őket is elnyomta a svábság többsége, aki mellett ott volt a község régi vezetősége. De az Isten mégis meghallgatta könyörgésünket. mert mikor már feladüik a harcot és a bizalmat, tovább akartunk menni, akkor küldte el hozzánk Sandó József kommunistát, aki teljesen átérezve a mi helyzetünket és éjszakáit és napjait feláldozva azért, hogy ebben a községben a régi telepesek tűrhetetlen helyzetén változtasson. F. hó 12-én a Főjegyző igazolása után való nap helyzetünk teljesen tűrhetetlenné vált. A székely családok éjszakákon úgy szöktek és menekültek a községből ki. mert a svábság mái* arra is képes volt. hogy a még székelyeknek is lévő jószágaikat tönkretegye. Panaszunk felvétele után Sandó József és Csobot Gáspár bementek Pécsre a Magyar Kommunista Párt Központjába, ahol Láncos elvtárs meghallgatta a panaszok áradatát és rögtön utasították őket a népgondozó hivatalba, ahonnan a vármegyei rendőrség megkapta a parancsot a székelyek birtokbahelyezésére. Erre a pécsi vármegyei rendőrség írásbeli parancsot adott ki a véméndi őrspk-nak. hogy a székelyeket birtokba helyezze és a bundosokat szükséghez képest költözéssé össze. A parancsot Vég őrm. őrs pk. részben végre is hajtotta oly megoldással, hogy a székelyek terrorizálása némileg is alább hagyott. A helyzet most kezdett csak mérgesedni, mire is f. hó 26-án a déli órákban telefonértesítés jött a további intézkedésekért, amelyről a svábok előbb értesültek, mint az itteni hatóságok és megkezdődött a községben az éjszakai hurcolkodás és a még elöl lévő holmik eldugdosása és a svábok elbujdosása, úgyhogy, mire Zsilák Lajos r. fogalmazó megérkezett a svábok már mindenről értesítve voltak. De Zsilák Lajos kitűnő nyomozó, feladatának magaslatán oly sikeresen oldotta meg a nehéz helyzetet, hogy a még elbujdosott svábokat is előcsalta a rejtekhelyükről és a község többi lakossága észre sem vette, hogy az éjszaka milyen hajsza folyt a svábokért. Zsilák Lajos nagytehetségű fogalmazó fáradságot nem ismerve először is mdomást szerzett az itteni helyzetről és a község vezetőségének megbízhatóságáról. Érintkezésbe lépett az itteni Magyar Kommunista Párt és a székely telepesek vezetőségével és átdolgozta a tőlük kapott felvilágosításokat és értesüléseket. 26-án du. a járási telepítési felügyelővel Devics Miklóssal tárgyalt és a Földigénylő Bizottságtól szerzett tapasztalatok után ítélve megtudta, hogy a községben csak azok a jogos igénylők.